Bár kétségtelenül sokat növekedett az elmúlt 10 évben a minimálbér, Magyarország még mindig Európa mögött kullog. A mostani emeléssel 127 ezer forintra emelkedett a bruttó minimálbér, ezzel 10 év alatt kicsivel több mint 50 százalékos emelkedés volt tapasztalható Magyarországon. Árnyalja a helyzetet, hogy Magyarországon kimagaslóan magas adó és járulék terheli a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, így előbbiek zsebében végül jóval kevesebb marad, míg utóbbiaknak igencsak nehéz kigazdálkodnia az emelést – írja a tenytar.blog.hu.

Az Eurofound adatai szerint az európai minimálbéreket három csoportba oszthatjuk: 215-500 euró közötti minimálbért biztosítanak a legszegényebb országok, ide tartozik Bulgária, Románia és Magyarország is. 500-1000 eurós csoportba tartoznak a közepes minimálbért megállapító tagállamok, például Spanyolország és Szlovénia és 1000 euró feletti összeg van meghatározva a leggazdagabb tagállamokban, mint Nagy-Britannia és Franciaország.

Az utolsó helyeken kivétel nélkül újonnan csatlakozott tagállamok találhatóak, ugyanakkor pozitív példát jelent Málta és Szlovénia, amelyek 2004-es csatlakozásukat követően egészen jó úton haladnak, hogy megközelítsék a nyugat-európai bérminimum szintet. A lista egyébként trükkös, ugyanis több EU-s tagállamban sincsen kötelező bérminimum, ám hozzá kell tennünk, hogy ezekben az országokban (Dánia, Ausztria, Svédország) jóval magasabb a legalacsonyabb szintje, mint Magyarországon. Azt is megállapíthatjuk, hogy a felzárkózó országok általában jobban teljesítenek minimálbér-emelésben, mint a nyugat-európai országok, ám ennek az oka, hogy az új tagállamok bérszínvonala nagymértékben elmarad a nyugati államokétól.

Magyarországon az elmúlt 10 évben 51 százalékos minimálbér emelkedés történt, ami kimagaslónak számít az EU egészét nézve. Ugyanakkor, ha a régiós országok minimálbér erősödését nézzük, már kevésbé kiugró a magyar adat.

Az utolsó helyeken kivétel nélkül újonnan csatlakozott tagállamok találhatóak, ugyanakkor pozitív példát jelent Málta és Szlovénia, amelyek 2004-es csatlakozásukat követően egészen jó úton haladnak, hogy megközelítsék a nyugat-európai bérminimum szintet. A lista egyébként trükkös, ugyanis több EU-s tagállamban sincsen kötelező bérminimum, ám hozzá kell tennünk, hogy ezekben az országokban (Dánia, Ausztria, Svédország) jóval magasabb a legalacsonyabb szintje, mint Magyarországon. Azt is megállapíthatjuk, hogy a felzárkózó országok általában jobban teljesítenek minimálbér-emelésben, mint a nyugat-európai országok, ám ennek az oka, hogy az új tagállamok bérszínvonala nagymértékben elmarad a nyugati államokétól.

Magyarországon az elmúlt 10 évben 51 százalékos minimálbér emelkedés történt, ami kimagaslónak számít az EU egészét nézve. Ugyanakkor, ha a régiós országok minimálbér erősödését nézzük, már kevésbé kiugró a magyar adat.

Amennyiben vásárlóerőben nézzük a minimálbér-emelést, azt találjuk, hogy két helyet javítva, a középmezőnybe jövünk fel. Az is jó hír, hogy Magyarországon viszonylag kevesen élnek minimálbérből, míg Lengyelországban a munkavállalók 10 százaléka keres a minimálbérnek megfelelő összeget, addig ez az arány itthon csak 5 százalék körül van. Ami azonban ebből nem derül ki, hogy ténylegesen mennyit keresnek a munkavállalók. Amennyiben a bruttó adatok helyett a nettó béreket nézzük, már nem ilyen jó a helyzet.

Sokat nőtt a minimálbér, de belefulladunk az adóba

A minimálbér-emelést árnyalja, hogy egyrészt a közgazdászok körében a mai napig vita tárgyát képzi, hogy egyáltalán jó-e, ha egy kormány emeli a kötelező bérminimum szintjét. Hiszen a kötelező béremelést nem mindig tudják a munkáltatók kitermelni, ami elbocsájtásokhoz, illetve a feketegazdaság növekedéséhez vezet. Így nagyon meg kell egy kormánynak gondolnia, hogy pontosan mikor és mennyivel emel.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a statisztikákból kiolvasható béremelés bruttó adatokat közöl. Márpedig Magyarországon a minimálbért, köszönhetően például az egykulcsos személyi jövedelemadónak, erősen megadóztatják. Egy 2013-as OECD-kimutatás szerint például itthon összesen 35 százaléknyi adóval terhelik a minimálbéresek keresetét, amivel egyébként listavezetők vagyunk. Cak összehasonlításképpen, Nagy-Britanniában összesen 10 százalék, Szlovákiában 13 százalék adó terheli a minimálbéreseket. 

Ez a 16 százalékos szja-ból, a 10 százalékos nyugdíjjárulékból, a 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékból, valamint az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból jön össze. És akkor még nem is beszéltünk az 27 százalékos, ugyancsak világbajnok áfaszintről, amit a már megadóztatott bérből fizetünk minden áru és szolgáltatás után.

Amennyiben tehát a hazai nettó béreket nézzük, elmondhatjuk, hogy lesújtó a helyzet. A rekord magas adószint mögött többek között a hatalmasra hízott állam áll. Bár az Orbán-kormányok 2010 után radikális bürokráciacsökkentést helyeztek kilátásba, ehelyett az utolsó szocialista kormány óta az állam a duplájára hízott.

Forrás: tenytar.blog

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció