Nem éles a munkaerőpiaci helyzet, így a bérek szintje is csak nehezen nő, mivel a magyar munkavállalói réteg nem mobilis - mondta az InfoRádiónak Bod Péter Ákos. A közgazdász úgy látja, a kis- és középvállalkozások alsó rétegének alacsony termelékenysége is nagy kihívást jelent.

Sok szó esik arról, hogy Magyarországon ma nagyon alacsony a bérszint, és hogy a munkaerőt meg lehessen tartani, közelíteni kell a szomszédos országokéhoz, ez azonban sok tényezőtől függ – mondta Bod Péter Ákos.

„Nincs igazából magyarországi munkaerő-helyzet, mert a magyar munkaerőpiac regionálisan és tulajdonszektor szempontjából is eltérő. Területileg azt látjuk, hogy az ország nyugati és középső részén, a Budapest-Bécs tengelyen munkaerőhiány van. Az ország keleti és déli részén azonban még mindig 6-8-9 százalékos a munkanélküliség.”

Bod Péter Ákos

Ennek egyik oka a közgazdász szerint az, hogy

a magyar munkaerő nem mozgékony,

ami mint mondta, nem lelki okokra, hanem a lakástulajdonokra vezethető vissza.

„Attól, hogy Győrben munkaerőhiány, Miskolcon pedig munkanélküliség van ugyanabban a szakmában, nehezen mozdul a munkaerő. Ennek nem lélektani oka van, hanem a lakástulajdonokkal függ össze. A régiók között ugyan van bérkülönbség, de az nem kompenzálná az átköltözőt a lakásvagyon-veszteségért. Korábban pozitív volt, hogy a magyaroknak tulajdona van, a lakások esetében ez gátló tényező.”

Bod Péter Ákos hozzátette, ugyanakkor

számít a bérkülönbség mértéke.

Egy grazi munkalehetőség esetén például a különbség lehetővé teszi a költözést. A volt jegybank elnök hozzátette, a fiatalok persze könnyebben mozdulnak, a korban és jövedelemben is középrétegek azonban nem mobilisak.

A közgazdász szerint az is nehézség, hogy

a kkv-szektor alján lévő vállalkozások értékalkotó képessége harmada a nagy cégekének.

„A kis cégeknél lévő munkaerő termelékenysége minden felmérés szerint sokkal alacsonyabb. A 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél dolgozó átlagos munkaerő háromszor annyi értéket termel, mint a kisebb cégek alkalmazottai.”

Ennek oka a cégek szervezetlenségében, tőkeellátottságában, a pénzügyi lehetőségekben és a piac méretében keresendők – mondta Bod Péter Ákos. Hozzátette, ezeknek a cégeknek a megerősítése harmincéves probléma.

„Láttunk sokféle kezdeményezést, az egyik az volt, hátha sikerül beszállítóként becsatlakozniuk a nagyvállalatokhoz. Elsőkörös beszállító azonban nem nagyon vált magyar kis és közepes cégből, mert nincs meg az az anyagi ereje, termelékenysége, amivel be tudna kapcsolódni.”

Forrás: InfoRádió

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció