A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai és a szülők az iskolák totális államosítása ellen tiltakoztak. A városháza előtti placcon ötszáz tüntető üzente a kormánynak, nem hagyja, hogy sárba tiporják az önrendelkezést és a rendszerváltás legnagyobb adományát: az önkormányzatiságot – írja a Népszabadság.

- Ez a város sehol nem volna az óvodák, az iskolák, a színház és a civil szervezetek nélkül - mondta Árendás Péter igazgató, aki 36 éve tanít az Illyésben. - A közgyűlés, ha balos volt, ha jobbos, az oktatásügyet mindig szem előtt tartotta. Rendben van-e - tette föl a kérdést az igazgató -, hogy Magyarországon bárki lehet iskolafenntartó, csak az önkormányzat nem? A centrális hatalom már megmutatta, mit tud tenni, működésképtelen KLIK lett az erőlködés vége. Amikor ez kiderült, bejelentették a teljes államosítást az oktatási rendszerben. Már 2011-ben is ez volt a cél, de csak most szabadították ránk. Ha a tiltakozás kifullad, 2017-re a folyamat befejeződik, és tovább gyengül az önkormányzatiság.

Aki harcol, veszíthet, de aki nem harcol, eleve vesztett.

Wittinghoff Tamás polgármester szerint a magát polgárinak nevező kormány a legalapvetőbb polgári értéket, a szabad önrendelkezést veszi semmibe, amikor tovább szélesíti az állampárti időket idéző központosítást. - Ne legyenek illúzióink - mondta Wittinghoff -, a központosítás mindenhol jelen van. Gyakran találkozom jobboldali polgármesterekkel, ők is elégedetlenek, nem értenek egyet a KLIK látszat-átszervezésével, de aztán amikor ki kellene állni, néma csöndben maradnak. Megélhetjük, hogy a közpénz mintájára az iskolák is elveszítsék iskolajellegüket. Ahol kiürül az önkormányzatiság, ott a szabadságot szívják el.

- Nem hagyjuk, hogy a hozzájárulásunk nélkül történjen bármi a helyi oktatásügyben - jelentette ki Wittinghoff. - Amikor át kell adni az iskolák működtetését az államnak, az átadási nyilatkozatot nem fogom aláírni. Elvehetik erővel, de nem adjuk, amit mi hoztunk létre.

A polgármester lapunknak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 5-6 évben ötmilliárd forintot fordítottak az óvodákra és az iskolákra, ezen kívül szakkörökre, kirándulásokra és a pedagógusok bérkiegészítésére egy alapítványon keresztül évente több mint 300 millió forintot áldoztak. Hogy a törvénymódosítás után mi következik, arról Wittinghoffnak fogalma sincs, a józan észre és a megfontoltságra itt már nem lehet apellálni. Arra, hogy az önkormányzatok "visszaszerezzenek" iskolákat az államtól, kevés az esély.

Lázadnak a fővárosi kerületek is, de ez nem hatja meg a kormányzatot. A KLIK-es iskolák már csak készpénzért tudnak a papírboltban vásárolni, az Illyésben pedig három nappal a szalagavató előtt derült ki, hogy nem adnak rá pénzt, az önkormányzatnak kellett végül közbelépni.

- Ha valami távol van az adott közösségektől - mondta Wittinghoff -, nem fog működni. De ezt már Pokorni Zoltán is megmondta 2011-ben, a köznevelési törvény vitájában. Nem használt.

A demonstráció résztvevőit köszöntötte a Tanítanék Mozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szervezete, az Illyés tanárai, Szép Adrienn és Szakáll Katalin pedig nyilatkozatot olvasott fel, melyben az állt, hogy a hatalom bólogatójánosokból álló szervilis testületeket akar, így tüntetik el a rendszerváltás lényegét, az önkormányzatiságot. - Nem adom a lelkemet, nem adom a jövőnket - mondta az egyik fiatal tanárnő, a hallgatóság pedig hosszan tapsolta a felszólalókat.

Forrás: Népszabadság