A mai napon 14 órától indult a makói Continental gyár dolgozóinak határozatlan idejű sztrájkja, amit a rossz munkakörülmények és a kollektív szerződés felmondása, majd több hónapon át tartó tárgyalások sikertelensége nyomán és több figyelmeztető sztrájk után indítottak a gumigyári dolgozók. A Mérce írása.

A sztrájk elindulása után alig egy órával érkezett a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökéhez a hír, hogy a szerelési részlegen több dolgozónak nem fogadták el a sztrájkban való részvételét bejelentő papírját, és „vissza zavarták őket dolgozni”.

Radics Gábor, a GSZSZ elnöke helyszínen lévő kollégánknak elmondta: „ez természetesen jogellenes”.

Ezért a sztrájkbizottság utasította a sztrájkőröket, hogy vegyék fel az illetékes vezető adatait, hogy elejét vegyék az ilyesfajta eljárásoknak. Radics lapunknak arról is beszámolt, hogy több más részlegről is érkeztek hasonló visszajelzések, melyek szerint a munkáltató különböző módszerekkel igyekszik a dolgozókat eltántorítani a sztrájktól:

„Lelki terrort alkalmaznak azáltal, hogy azt mondják, a sztrájkoló dolgozók miatt kell majd bezárni a gyárat, miattuk kell majd a többieknek túlórázni. De ez már túlmegy minden határon, hogy a társadalombiztosítási eljárás miatt leadandó iratokat benyújtó dolgozókat visszaküldik a munkába.”

A „feketepólósok” (a különböző területeken, különböző beosztásokban dolgozók más-más színű pólót viselnek a gyárban – a fekete a csoportvezetők színe) már korábban, a 24 órás sztrájk idején elkezdték fenyegeti a dolgozókat, hogy ne csatlakozzanak, illetve fejezzék be a sztrájkot, derül ki a Radics Gáborhoz eljutatott üzenetekből. Az egyik ilyen (szó szerint idézve):

„Nem tudom értesültetek-e róla, de ma reggel a 24 órás sztrájk végén odajöttek a feketepólósaink, és megfenyegettek minket, és a velünk sztrájkoló csopvezeket meg lebaszták, mint a pengős malacot, hogy miattunk lesz hatnapozás meg tizenkettőzés.”

A Continental gyárában azután kezdődtek tárgyalások a szakszervezetek és a munkáltató között, hogy az utóbbi fél tavaly nyáron felmondta a kollektív szerződést, arra hivatkozva, hogy az régi, elavult – foglalja össze a helyzetet Radics. Aki a Mércének elmondta, ezt a kifogást már csak azért sem tudták elfogadni, mivel a kollektív szerződést évente aktualizálták, módosították.

Szerinte a fő motívum a történetben az, hogy el akarják venni az idősebb dolgozóktól azokat a juttatásokat, amikért megdolgoztak, és ebből próbálnak meg egy alapot képezni a fiatalabb dolgozók bevonzására. Erre azért van szükség Radics szerint, mert a cég elveszítette a vezető szerepét a bérek tekintetében.

„Az összeg, amit követelünk, az a Continental számai alapján 0,5 százaléknyi bértömegnek felel meg, ami egyáltalán nem túlzó. Ráadásul ezt nem pluszként követeljük, csak azt szeretnénk, hogy ne romoljon tovább a munkavállalók helyzete.”

Az idősebb, lojális dolgozók kárára ne javítsák az újonnan toborzott dolgozók pozícióját. A GSZSZ szakértői megállapították azt is a munkáltató által közzé tett mérlegekből, hogy míg 2017-ben a szektorhoz képest a Continental dolgozói 10%-os bérelőnyben voltak, addig mostanra 8,4%-os bérhátrányba kerültek.

„Ezzel párhuzamosan az is kiolvasható, hogy a vezetők bére 21,2%-kal emelkedett. Akár ebből a forrásból is lehetne alapot biztosítani a fiatalabbak becsábítására”

-nyilatkozta lapunknak Radics Gábor.

A munkáltató álláspontja szerint kollektív szerződés csak a Contitech Dolgozók Független Szakszervezete (CDFSZ) és a Mérnökök és Technikusok  Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) bevonásával jöhet létre. Az MGSZ ezt tagadja: korábbi tájékoztatójukban arról írnak, hogy értelmetlen lenne bevonni a CDFSZ-t és az MGSZ-t az egyeztetési folyamatba, mivel a sztrájkköveteléseket az MGSZ fogalmazta meg, ezért a munkáltatónak az MGSZ-szel kéne megegyeznie.

Radics szerint a többi szakszervezet bevonásával a Continental célja az, hogy ismét hónapokig elhúzódó (vélhetően eredménytelen) tárgyalásokba kezdjen, és ez idő alatt a sztrájk jogellenessé válna.

Mivel a jog azt írja elő, hogy amíg sztrájktárgyalás van, addig nem folyhat kollektív tárgyalás.

Radics elmondta, a fenti szakszervezetek közül az MTSZSZ-szel nincs valós kapcsolatuk, az csupán tavaly november végén, december elején szerezte meg a reprezentativitást a dolgozók körében. Úgy tudja, a szervezetet a váci gyár dolgozói alapították, mivel úgy érezték, nincsenek megfelelően képviselve a helyi szakszervezetük által.

A CDFSZ-ről ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy róluk egyértelműen kijelenthető, hogy a munkáltató érdekeit képviselik, az ő segítségével jöttek létre, abban érdekeltek, hogy az MGSZ munkáját ellehetetlenítsék.

Ahogy arról az MGSZ a mai napon a Facebook-oldalán is beszámolt, a múlt héten a fenti két szakszervezetet is felkérték arra, hogy csatlakozzanak a sztrájkbizottsághoz, hogy együttes erővel képviselhessék a követeléseiket.

Erre hivatalos választ nem kaptak, azonban úgy látják, a CDFSZ és az MTSZSZ is elfogadta a Continental meghívását, és inkább a munkáltatóval ültek ma egy asztalhoz. Ezért a követeléseiket a munkáltató mellett hozzájuk is eljuttatták ügyvédi úton, és felszólították őket, hogy arra 24 órán belül adjanak választ. 

Lázár János országgyűlési képviselő a Facebook -oldalán támogatásáról biztosította a Continental dolgozóit. A volt miniszterelnökséget vezető miniszter posztjában úgy fogalmazott: „Az igazság a gumigyári munkások oldalán van!„. Szerinte olyan nincs, hogy egy multi csak kér és kap, de amikor tehetné, nem akar visszaadni valamit azoknak, akiknek a profitját és a támogatását köszönheti.

Lázár szerint kevés olyan vállalkozás van, aminek a járvány árnyékában több a lehetősége, mint a nehézsége, amivel szembenéz. De a gumigyár a makóiaknak és a dolgozóinak köszönhetően ilyen.

Éljen hát, és ne visszaéljen a lehetőségeivel. Mert ideje van a kérésnek és ideje van az adásnak is.

Ma 14.00 órakor az utóbbi ideje jött el.

 A Makón jelenleg kialakult helyzetnek éppen Lázár János pártja, a Fidesz teremtette meg az elvi lehetőségét, miután a koronavírus-járvány első hullámában először gyakorlatilag megszüntették a munkajogot. Majd rendeletben vezették be a „nagypénteki rabszolgatörvényt„, ami lehetővé tette a 24 hónapos munkaidőkeret munkáltatók általi egyoldalú elrendelését.

Az MGSZ hat hónapon keresztül tárgyalt a Continentallal, érdemi előrelépés nélkül. A szakszervezeti töréspontokat a munkáltató nem vette figyelembe, ezekben nem volt hajlandó engedni, így az MGSZ eredménytelenül lezártnak tekintette a tárgyalást, így nyílt meg a dolgozók lehetősége jogszerű sztrájk szervezésére.

A gumigyár dolgozói először sztrájkbizottságot alapítottak, majd egy kétórás, egy nyolc és egy huszonnégy órás figyelmeztető sztrájkot szerveztek a ma kezdődő határozatlan idejű munkabeszüntetést megelőzően, ezek rendre megállapodás nélkül végződtek.

Forrás: Mérce