Mától szeptember 13-ig leáll a térítésmentes ellátást nyújtó fogászati rendelők többsége. Ezernél is több fogorvos jelezte ugyanis, hogy részt vesz az akcióban, ami alatt csak az ügyeleti és sürgősségi ellátást biztosítják, vagyis akinek nem akut fogászati problémája van, a következő két hétben jobb, ha magánrendelőt keres fel – írja a 24.hu.

Mivel vállalkozói státuszban dolgoznak, klasszikus értelemben véve nem sztrájkolnak, hanem kollektíven szabadságra mennek a fogorvosok a következő két hétre, így hívják fel a figyelmet az alapellátó fogorvosokat sújtó problémákra, amik közül a legnagyobb, hogy a jelenlegi állami finanszírozás mellett nem tudják a rendelőket hosszú távon, kiszámíthatóan és biztonságosan működtetni. Sok helyen emiatt nehéz megoldani a helyettesítést szabadság, betegség vagy gyerekvállalás esetén.

A pénz nem elég a gépek, berendezések beszerzésére és javítására, márpedig egy fogorvosi praxis eszközparkja jóval több anyagi ráfordítást igényel, mint egy háziorvosi rendelőé. Amíg egy háziorvosi körzet működtetésére átlagosan havonta 1,7 millió forint jut, addig ugyanazért 900 ezer forintot kapnak a fogorvosi praxisok. Ennyi pénzből nemcsak a rendelő berendezéseit, saját magát és az asszisztenst kell fizetnie az orvosnak, hanem a kezelések anyagköltségét is.

Kamara vs. Facebook

Az alapellátó (vagyis „körzeti”) fogorvosok már márciusban jelezték, hogy szeptember elején sztrájkra készülnek, a demonstráció előtti utolsó pillanatig azonban nem történt érdemi változás a helyzetükben. Az akciójuk előtt három nappal, pénteken aztán fordulat történt: a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának ülésén megjelent Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, és előrukkolt a kormány javaslatával:

a közfinanszírozott ellátók még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek, jövő évben pedig 250 ezer forinttal, majd 2021-től újabb 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Azaz egy átlagos körzet 1,1 -1,2 millió forintból gazdálkodhatna a mostani 700-900 ezer forint helyett.

A Népszava szombati információja szerint a fogorvosi tagozat még aznap elfogadta az ajánlatot, a demonstrációt a Facebookon szervező fogorvosok többsége azonban nem, és kitartanak akciójuk mellett.

Lesz sztrájk – erősítette meg lapunknak Nagy Ákos, a demonstráció szervezője. Vasárnap délután azt nem tudta pontosan megmondani, hány fogorvos szünetelteti a munkát. Az akció márciusi meghirdetése után rövid időn belül ezernél is többen jelezték Facebook-csoportjukban csatlakozási szándékukat, vasárnap délutánig ugyanott hatszázan szavaztak arra, hogy elutasítják az államtitkár pénteki javaslatát és sztrájkolni fognak.

A Keszthelyen praktizáló Nagy Ákos a kormány tervével kapcsolatban elmondta, 1,6-1,7 millió forintból lehetne egy fogorvosi praxist normálisan működtetni, ehhez képest a 2021-től beígért 1,3 millió forint – bár jóval több a mostani 700-900 ezernél – még mindig kevés.

A kormány azt hirdeti, hogy megerősíti az alapellátást. Ehhez képest az alap fogorvosi ellátást nem erősíti, hanem erodálja

– mondta a keszthelyi fogorvos, aki a következő két hétben kétszer vállal ügyeletet.

Két éve is sztrájkoltak

A finanszírozás hiánya miatt nem szívesen mennek dolgozni az alapellátásba a fogorvosok. A háziorvosi praxisokhoz hasonlóan a térítésmentes ellátást nyújtó fogorvosi praxisból is kevés van Magyarországon. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ legfrissebb, augusztus 1-jei adatai szerint 272 a betöltetlen fogorvosi szolgálatok száma.

Korábbi cikkünkben azt írtuk, a lakosság nagyjából 6,2 százalékát sújtja a tartós fogorvoshiány.

A legjobban Hajdú-Bihar és Baranya megye áll egy-egy hiányzó fogorvossal, a legsötétebb képet pedig a Bács-Kiskun megyei adatok mutatják, ott 26 praxis üres. Majd a jóval kisebb lélekszámú Nógrád következik 22 betöltetlen praxissal. A probléma nem csak a kis lélekszámú településeket sújtja. Az egyébként privátfogorvos-kánaánnak tartott Mosonmagyaróváron 2007 óta betöltetlen egy vegyes praxis, 4670 ellátandó emberrel.

Két évvel ezelőtt is sztrájkoltak a fogorvosok, akkor nyolcszázan szüntették be a munkát. Az akció után a praxisoknak kiutalt 3 millió forintos egyszeri támogatással próbálta csillapítani a kedélyeket a kormány, a fogorvosok szerint azonban az egész támogatási rendszer átalakítására lenne szükség, amiből körülbelül 30 milliárd forint hiányzik. A háromnapos munkabeszüntetés után a kormány azt ígérte, egy-két éven belül megkezdődik a fogászatok finanszírozásának rendezése, ám ez azóta sem történt meg.

Forrás: 24.hu