Ellentmondásos bírósági ítéletek születtek a TASZ szerint az elmúlt években a spontán tüntetések során járdáról lelépő, a KRESZ-t megszegő tüntetőkkel szemben, ezért a jogvédők az Alkotmánybíróssággal (AB) öntetnének tiszta vizet a pohárba: azt szeretnék, ha az AB mondaná ki, hogy nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. A Mérce cikke.

Az úttestről lelépő tüntetőkkel szembeni eljárások különösen 2018 tavaszán, az akkori diáktüntetéseket követően vertek nagy visszhangot, de alapvetően az utóbbi években vált rutinszerűvé, hogy a bejelentett tüntetések végén vonuló tömeg tagjait a rendőrség igazoltatja, majd „a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” több tízezres bírsággal sújtja.

A TASZ már korábban is többször felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat, és a KRESZ nem lehetetlenítheti el a tüntetést és a politikai véleménynyilvánítást.

A bíróságokon eddig a rendőrség álláspontjának ellentmondva minden esetben eltörölték a pénzbírságokat, ugyanakkor a tüntetők felelősségét általában megállapítják, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót – a TASZ szerint sokszor téves jogi érveléssel.

A bíróságok érvelése a következőképpen néz ki: a bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.

A TASZ álláspontja ezzel szemben a következő: az ilyen tartalmú bírósági döntések szerintük alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem.

A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az „új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes.

Azért, hogy ezt mag az Alkotmánybíróság is ítéletben mondja ki, a jogvédők készítettek egy alkotmányjogi panaszmintát, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. A panaszminta benyújtási határideje a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.

Forrás: Mérce

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!