10 nap után véget ért a sztrájk a Hankookban. Mint Székely Tamás, a VDSZ elnöke a Mércének elmondta, tegnap este ültek le tárgyalni a Hankook képviselőivel, és ma 19 óra 45 perckor meg is állapodtak – írja a Mérce.
Székely elmondta, azért is nehéz volt a helyzet, mert meg kellett kerülni a magyar tárgyalófelet ahhoz, hogy a tárgyalások egyáltalán elkezdődjenek.
A megállapodás részleteit csak holnap ismertetik pontosan, de Székely a Mércének elmondta,
„az elrontott differenciálhoz”, tehát a Hankook által március elején egyoldalúan kihirdetett béremeléséhez jön még egy 8,5 százalékos emelés év végére azoknak, akik a legrosszabbul jártak a Hankook egyoldalú béremelésével. Tehát aki a legrosszabbul járt, az is 18,5 százalékos béremelést kap év végére (összeadva az egyoldalú béremelést és a mostani megállapodást) az előző év végéhez képest. De más kategóriák is vannak a béremelésekben.
A sztrájk előtt pár nappal a Hankook végrehajtott ugyan egy béremelést, de az elmaradt a szakszervezet által várttól és a cég nem volt hajlandó kollektív szerződést és átlátható bérkategóriákat se teremteni.
A Hankook már március eleje óta fenyegette a dolgozókat, például lakhatásuk elvesztésével, de volt olyan plakát is, amelyen a nem sztrájkolókat lojális munkatársnak nevezték, és külön emlékeztettek, aki sztrájkol, elveszíti juttatásait, és kiemelve hozták a dolgozók tudomására, a sztrájkból bármikor ki lehet lépni.
Az első napon a műszak 80 százaléka rakta le a munkát, pedig a cég mindent elkövetett a sztrájk leverésére.
Az első napon például a hidegben várakoztatták a sztrájkolni akaró munkásokat, de hiába írja elő a sztrájktörvény is, a Hankook egyszerűen nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel, a VDSZ-szel, amely ezért bírósághoz is fordult. Sőt, az ügyben még Dél-Korea budapesti nagykövete is megszólalt, kérve a Hankookot, kezdjen el tárgyalni. De a Hankook más eszközöket is bevetett, a sztrájkoló munkavállalókat a jelenlegi órabérük 50 százalékos emelésével és a túlórapótlék 100 százalékos biztosításával próbálta visszacsalogatni a munkába.
Korábban[1] Szabó Gábor, a Hankook Tire Magyarországnál működő VDSZ dunaújvárosi titkára egy sajtótájékoztatón a munkavállalók helyzetéről beszélt: a gyár folyamatos működése miatt hétvégéi csak 3-3,5 hónapos ciklusonként vannak a munkavállalóknak, a szabad vasárnapok sem teljesen úgy vannak biztosítva, ahogy szükséges lenne, és a mozgó szabadnapokra is kötelező túlórákat rendel el,
jó esetben tehát negyedévente másfél szabad hétvége jut a munkavállalóknak a családjukkal.
A sztrájk hatodik napján Székely Tamás, a VDSZ elnöke bejelentette, hogy külön jogi eljárást is indítanak a Hankook Tire Magyarország Kft-vel szemben, mert szerintük a cég sorozatos jogsértéseket követ el a dolgozókkal szemben, amikor a sztrájktörvényben foglaltakkal szemben nem hajlandó együttműködni a dolgozói érdekképviseletekkel. Vádolják a céget továbbá pszichés nyomásgyakorlással is, például a dolgozók hangosbemondón történő riogatása és zsarolása miatt. Ezeken felül kijelentik, hogy a Hankook törvényellenesen alkalmaz sztrájktörőket, akik nem is állnak a kft-vel szerződéses viszonyban.
Kedd délután Székesfehérváron járt három ellenzéki képviselő, hogy az egy hete tartó dunaújvárosi Hankook-sztrájkkal párhuzamosan kiálljanak a dél-koreai multi dolgozói mellett. Korózs Lajos (MSZP), Szél Bernadett (független) és Tordai Bence (Párbeszéd) a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Felügyeletnél járt, hogy utánajárjanak, a hatóság milyen vizsgálatokat folytatott a Hankooknál a munkavállalók védelmében.
Szerintük a kormánynak kutyakötelessége lenne közbeavatkoznia, nem lehet lerendezni annyival a dolgot, hogy az csak a munkaadóra és a munkavállalókra tartozik – ahogy ezt a miniszterelnök szokta hangsúlyozni.
Az nem járja, hogy ezeket a munkásokat rabszolgaként dolgoztassák, megfélemlítsék, és sztrájktörőket alkalmazzanak – mondta Korózs, aki szerint a magyar miniszterelnöknek kéne Dunaújvárosban tárgyalnia.
Forrás: Mérce
