Elemzőket és szakszervezeti vezetőket kérdeztünk meg arról, van-e sztrájkhangulat Magyarországon és rendszeressé válhatnak-e szerintük a munkabeszüntetések – olvasható az ATV oldalán.

A hétfői tárgyalást követően még esélytelennek látszott, hogy közeledjenek egymáshoz a felek álláspontjai a Hankooknál, a szerda reggeli figyelmeztető sztrájk azonban eldöntötte a kérdést: a munkabeszüntetés után pár órával a koreai cég ugyanis bejelentette a béremelést. Ennek átlagos mértéke 13,6 százalék és 2019. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal érvényes. Az Audi után tehát újabb sikert értek el a munkások. Szerdán egyébként nemcsak a Hankooknál, de az oroszlányi Westcastnál is munkabeszüntetést szerveztek, miközben az utóbbi napokban a BKV-val kapcsolatban is olyan hírek röppentek fel, hogy ott is hasonlóan járhatnak el az alkalmazottak.

Eközben a közszféra is megmozdulásokat szervez március 14-re. Az MKKSZ vezetésével az önkormányzati köztisztviselők és a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak állhatnak ki a nagyobb megbecsülésért, ha a tárgyalások sikertelenek lesznek a kormánnyal, míg a sajtóhírek korábban arról is szóltak: a fogorvosok is munkabeszüntetésen gondolkoznak. A fent említett területek mindegyikében közös, hogy

a nagyobb anyagi megbecsülésért és részben a munkaerőhiányos helyzetből fakadó túlterheltség ellen állnak ki a munkavállalók.

Felpörögtek az események

Bár az utóbbi években is volt már számos példa a sztrájkbizottságok megalakulására, és olykor a munkabeszüntetésre is,

december óta – látszólag – felpörögtek az események.

Böcskei Balázs a történések kapcsán azt nyilatkozta az atv.hu-nak,

sztrájkhullámról még nem lehet beszélni, de van egyfajta motivációs és bátorítási folyamat a munkatársadalmi körökben, ez azonban nem központilag szervezett sztrájkirányítás.

Kiemelte: az Audinál tömegek álltak be a követelés mögé, de ez a ritkább – hívta fel rá a figyelmet, majd hozzátette: a magyarországi munkahelyen többségében aligha jellemző az a szervezettség, amit Győrben láthattunk. Az IDEA intézet vezetője ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a decemberi események, és az azt követő médiapercepció „benzint tölthet a munkavállalókba”. Ez is bátoríthatja őket, hogy sikerüljön kilépni a korábban tapasztalt passzivitásból, és eredményeket elérni. Kiegészítette: a munkavállalók tere a munkaerőhiányos helyzet fennállásáig, valamint a gazdaság jó teljesítményének határáig terjed.

Rendszeressé válhatnak a sztrájkok?

A Századvég vezető elemzője már úgy véli: bár korábban nem volt jellemző a sztrájk, rendszeresebbé válhatnak a jövőben a munkabeszüntetések, egészen addig, amíg a magyar gazdaság teljesítménye gyorsan növekszik. Regős Gábor szerint nőhet a munkavállalók mozgástere a jövőben, ugyanakkor kiemelte: más lehet a helyzet egy közepes cégnél, ahol nincs együttműködés a munkavállalók között, illetve egy nagyobbnál, ahol működik valamilyen szakszervezet. Majd a közszférára kitérve – ezzel is utalva a BKV-ra – hozzátette: a sztrájknak lehet hatása a lakosság mindennapjaira, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a túlzott sztrájkfenyegetettség, a szolgáltatás bizonytalansága például a BKV-nál a szolgáltatások további kiszervezéséhez vezethet, még akkor is, ha ezzel drágább is lesz.

Az elemzőkön túl a szakszervezetek vezetőit is megkérdeztük, akik – nem meglepő módon – az érdekvédelem szerepét emelték ki abban a kérdéskörben, hogy mennyi mozgástere is lehet egy munkavállalónak a jövő Magyarországán.

„A tűrőképesség végén”

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint

a munkavállalók „a tűrőképességüknek a végén járnak”. Boros Péterné úgy véli, minden egyes lépés azt építi, hogy nőjön az állam, mint munkáltató irányába tett nyomásgyakorlás.

Sokáig ugyanis azt hihették az emberek, hogy utóbbi mindent megold, de szerinte az elmúlt időszak is rávilágított, hogy ez nincs így. Ez pedig reményei szerint a szakszervezetek irányába tolja majd az embereket, hiszen

a szervezettség a legfontosabb egy tárgyalási pozícióban,

magyarázta.

Boros Péterné a saját eseményükre reagálva azt is elárulta, hogy még csak most kezdődtek a tárgyalások a kormánnyal: szerdán az EMMI-ben, csütörtökön a Belügyminisztériumban tárgyalnak, és érdemi megállapodás híján kerül csak sor munkabeszüntetésre a nemzeti ünnep előtt egy nappal.

Hasonlóan az MKKSZ elnökéhez a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is úgy látja, hogy

a szakszervezetek kezdenek megerősödni, merthogy a munkavállalók is rájönnek, hogy a kollektív érdekérvényesítés csak rajtuk keresztül lehetséges.

Ahol pedig nincsen érdekvédelem, ott a saját érdekeik mentén próbálják meg formálni, mint például a Suzukinál – tette hozzá. Székely Tamás szerint, ha kézzelfogható eredményeket ér el egy szakszervezet, akkor

megnőhet a nyomásgyakorlásuk is az elkövetkezendő években.

A multiknál megy inkább

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közben azzal egészítette ki a fent elhangzottakat, hogy a munkaerőhiányos helyzet és bérkövetelések mellett fontos szempont még az országban működő cégek termelékenysége is.

A nagyobb termelékenységű vállalatok ugyanis jellemzően nemzetközi hátterűek, ahol a szakszervezeti érdekérvényesítés is fejlett, így egy sikeres sztrájk után a többi nagyvállalatnál is várhatóan hasonló folyamatok zajlanak le.

Ezzel szemben a mikro- és kisvállalkozásoknál elenyésző az érdekvédelem – mint ahogyan a termelékenységük is –, ebből adódóan nem várható sztrájkhullám ebben a körben.

A VOSZ azzal is kiegészítette közleményét, hogy az élőmunka-terhek és a vállalatokat terhelő szociális hozzájárulási adó tervezett és folyamatos csökkentése – ha azt a gazdasági kormányzat a továbbiakban is folytatja – a bérfeszültségek, és ezáltal a sztrájkok kialakulása ellen hat.

Forrás: ATV