Tovább tárgyal a gyárvezetés a szakszervezettel a 2019-es bérekről az Audinál. A követelések a hazai viszonyok tekintetében túlzónak tűnhetnek, egy egyhetes leállás pedig már az ipari adatokon is nyomot hagy.

Néhány dolgozó kivételével, százszázalékos munkabeszüntetéssel vette kezdetét tegnap reggel az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes, január 31-én reggel hat óráig tartó sztrájk – erről az érdekképviselet alelnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Csalogány György úgy fogalmazott, hogy „se motor, se Audi” nem gördült le az első napon a német autóvállalat győri gyárának szalagsorairól.

A teljes leállásban a délelőtti műszakban mintegy 4500-an vettek részt, a délutáni, illetve esti beosztásokban valamennyivel kevesebben, mivel ezek az időszakok nem érintik az irodai dolgozókat. Az Audi-üzem összesen 13 ezer főt foglalkoztat.

Az AHFSZ alelnöke lapunknak elmondta: csütörtökön tárgyalási időpontokat terjesztettek elő a cégvezetésnek, ezek a következő napokban esedékesek. „Nem a sztrájk a cél, az csak egy eszköz, hogy megállapodjunk. Ha ez megtörténik, rögtön felvesszük a munkát, és nem visszük végig a 168 órásra tervezett kényszerszünetet” – emelte ki. Csalogány György jelezte:

nem készítettek kalkulációt arra vonatkozóan, hogy a leállás mekkora kiesést eredményez a termelésben, illetve a bevételekben, ugyanakkor nincs elméleti akadálya annak, hogy a keletkező hiány egy részét az alkut követően, utólag legyártsák.

Arra is kitért, hogy a 24 órán túl sztrájkoló dolgozókat valamilyen formában a szakszervezet kész kárpótolni a kieső járandóságuk miatt. A vonatkozó törvények értelmében a munkabeszüntetés idejére a munkáltató nem köteles bért kifizetni a résztvevőknek.

Az Audi Hungaria Zrt. részletesen nem kívánt reagálni a sztrájkra vonatkozó kérdéseinkre, lapunknak azt írták, hogy tudomásul veszik az általános sztrájk meghirdetését, a bértárgyalások pedig folytatódnak.

Amennyiben egy hétig tart az Audi-dolgozók sztrájkja, az nem vágja földhöz a gazdaságot, a GDP növekedésén valószínűleg nem lesz érezhető hatása

– mondta a Világgazdaság kérdésére Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Az iparban viszont látható lehet a munkabeszüntetés, a januári ipari számokat 0,1-0,2 százalékponttal csökkentheti a gyár kényszerű leállása, a széles körű beszállítói hálózat miatt azonban a tovagyűrűző hatás akár erősebb is lehet. Az iparszakértő szerint a szakszervezetek kiszámolhatták, hogy a jelenlegi termelékenység mellett magasabb lehetne a győri üzemnél a bérhányad, így anélkül sztrájkolhatnak, hogy attól kellene félniük, az Audi áthelyezi a gyártást más telephelyére.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy

decemberhez képest jól láthatóan csökkenhet a termelés, amennyiben egy hétig kitart a munkabeszüntetés.

Az Audi a legnagyobb gyár Magyarországon, nagyjából a járműipar termelésének harmadát adja. Az ING Bank szakértője hozzáfűzte:

a tárolókapacitások hiánya és a just in time termelés miatt a gyár beszállítói sem tudnak dolgozni, ennek hatását pedig nehéz megbecsülni.

Egy tavalyi kutatás szerint a győri Audi árbevétele több mint egyötödével járult hozzá a magyar GDP-hez 2016-ban, a magyar GDP 1,44 százalékát létrehozva, 2015-ben pedig 1,11 százalékkal járult hozzá a magyar bruttó nemzeti jövedelemhez.
A kialakult helyzettel összefüggésben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke úgy reagált megkeresésünkre, hogy az Audi által kínált jövedelem a hazai viszonyok között kiemelkedően versenyképesnek számít, és a gyár 2019-es ajánlata is messze meghaladta a munkabérek idei növelésének ajánlott (8 százalék) mértékét.

„A vállalat fair javaslatot tett, a szakszervezet követelései viszont a magyar piacon túlzók. Még úgy is, hogy

tény, a nemzetközi Audi-üzemekben kínált fizetési szinthez képest a győri jelentősen elmarad”

– értékelt. Az MGYOSZ szerint a teljes leállás egyik fél érdekét sem szolgálja.

Forrás: Világgazdaság