Amennyiben a parlament elfogadja a kormányoldal Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítási terveit, a szakszervezetek megkezdik egy országos általános sztrájk megszervezését. Teljes ipari parkokat lezárnának – írja a zoom.hu.

Megkezdik az országos általános sztrájk megszervezését a munkavállalói szakszervezetek, amennyiben a parlament szerdán megszavazza a Munka törvénykönyvének módosításait – erősítette meg a Zoom.hu értesülését László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Egyelőre az első lépéseket teszik meg, vagyis a szakszervezetek felmérik, hogy mekkora a hajlandóság egy ilyen akció támogatására. Erre a következő napokban kerülhet sor, azonban – László hangsúlyozta – egy, az egész országra kiterjedő munkabeszüntetést az év végi ünnepek miatt leghamarabb csak januárban lehetne megtartani. Ha ilyen lépésre kényszerülnek a munkavállalói érdekvédők, akkor a mostani tervek szerint

azok már nemcsak félpályás forgalomlassító, hanem egész pályás útlezárások lennének, amelyek akár teljes ipari parkok működését is ellehetetleníthetik.

(Mint beszámoltunk róla a szakszervezetek több vidéki városban is tartottak már félpályás útlezárást a rabszolgatörvénynek mondott, tervezett jogszabály-módosítás miatt.) Ezzel együtt, amennyiben a parlament rábólint a most ismert tervekre, akkor egészen biztosan felgyorsul a szervezés – jelentette ki László. Annak érdekében, hogy ne fajuljon idáig a helyzet, a szakszervezetek még a parlamenti szavazás előtt egy nyílt levelet szeretnének közzétenni. Ebben arról lesz szó, hogy „mit kérünk, mit követelünk és mit tanácsolunk a javaslat megszavazására készülő képviselőknek” – magyarázta.

Ipari parkokat vehetnek célba

Hétfőn, ha a részleteket tekintve nem is, de tartalmát illetően az érdekvédelmi vezetővel lényegében egybehangzóan nyilatkozott a Zoom.hu-nak Komjáthy Imre, az MSZP alelnöke.

Az utcán “a melósok és a szakszervezetek” minden eszközzel meg fogják akadályozni a “rabszolgatörvény” bevezetését,

ahogy az MSZP és más ellenzéki pártok politikusai pedig a Parlamenten belül, a maguk eszközeivel harcolnak ellene – mondta lapunknak. Az ellenzéki párt részéről például Tóth Bertalan elnök, a DK-s Arató Gergely, a párbeszédes Szabó Tímea és a független Szél Bernadett közösen jelentette be, hogy 2800 módosító indítványt adtak be a napirendhez. Ezzel próbálták ellehetetleníteni a jogszabály-módosítás elfogadását, ám a fideszes többség ezeket az obstrukciós javaslatokat fél kézzel lesöpörte.

Komjáthi a Zoom.hu-nak kifejtette, hogy az “ellenállás folytatódik”, méghozzá több fronton. A melósok és a szakszervezetek az utcán tiltakoznak majd,

nem hagyják abba az országszerte kezdődött félpályás útlezárásokat és az érdekképviseleti tiltakozó akciókat, amelyek akár sztrájkokat is jelenthetnek.

A törvényjavaslat körül egyébként furcsa pávatánc folyik a kormánypárt részéről.

Több esetben is úgy tűnt, hogy engednek, majd rövid időn belül kiderült, ez a legkevésbé sem igaz.

Most éppen úgy fest, hogy a parlament elé kerülő tervezet alig tér majd el a munkavállalóknál teljes felháborodást keltő, eredeti kormánypárti elképzeléstől.

Húzd meg, ereszd meg!

Mint ismert, még november utolsó napjaiban Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtott be egy önálló képviselői indítványt, amely a Munka törvénykönyvének változtatásaival foglalkozott. Ennek része volt, hogy a jelenlegi 12 hónapról 36 hónapra emelik a munkaidőkeretet – erről kollektív szerződésben lehetne dönteni. E mellett jelentősen megnőne az éves maximális túlóra is, hiszen az a mostani plafont jelentő 250 óráról 400 órára ugrana. A tervezet akkor még egyoldalúan ezt a lehetőséget a munkáltatók kezébe adta volna. Később kormánypárti oldalról hangsúlyozták, sőt maga Kósa Lajos is úgy fogalmazott, hogy ezt csak kollektív szerződés keretében tehetnék meg. Vele egybehangzóan a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is azt hangoztatta, hogy miután a növelés csak a dolgozók hozzájárulásával lehetséges, “így kipukkadt az az ellenzéki vélemény, amely szerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó.”

Ezt követően, a második körös egyeztetésen Kósa Lajos jelezte, számos korábban tett engedmény nem lesz benne a tervezetben. Ezzel azonban még mindig nem volt vége, mert a múlt héten arról érkeztek hírek, hogy az Országgyűlés fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottsága módosítana a készülő terveken, amely így mégis enyhébb lenne a korábban tervezettnél. Még mielőtt hiú ábrándokat szövögethettek volna a munkavállalók az ügyben, a végső szót kimondó törvényalkotási bizottság igyekezett nyomatékosítani: utóbbi elképzelésekből nem sok minden lesz, mert nem csak kollektív szerződéssel lehet majd elrendelni a magasabb túlóraszámot. Vagyis most csaknem ott tartunk, mint a Szatmáry-Kósa javaslat benyújtásakor, ami szerint a munkaadó egyoldalúan felemelhetné az éves túlóramennyiséget 250 óráról 400 órára.

Forrás: zoom.hu