A november 14-re tervezett akció jogilag hangsúlyozottan nem sztrájk, az összes órát megtartják, de azokon a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről beszélgetnek majd a hallgatókkal.

Betelt a pohár az ELTE Társadalomtudományi Karának (TáTK) oktatóinál az utóbbi hetek-hónapok őket is érintő anomáliái miatt:

november 14-re „Szolidaritási napot és Információs sztrájkot” hirdettek

derült ki a Népszava birtokába jutott felhívásból.

Az ELTE-t több kormányzati intézkedés is sújtotta az elmúlt időszakban, ráadásul az intézmény siralmas pénzügyi helyzetben van. Október végén az Index írt róla, hogy Scheuer Gyula kancellár „az egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019-es várható pénzügyi lehetőségekre tekintettel súlyos megszorításokat írt elő például a Bölcsészettudományi Karnál, a Természettudományi Karnál és a Társadalomtudományi Karnál (TáTK). A döntés következtében leállítottak egy sor beszerzést, nem lehet vendégelőadót hívni, bér- és létszámstopot léptettek életbe.

A Természettudományi Kar dékánja bele is bukott a helyzetbe. A Társadalomtudományi Kart legutóbb a társadalmi nemek szak tollvonással történő megszüntetése érintette a legérzékenyebben, ez ellen némi hezitálás után a kar vezetése is tiltakozott.

A karon most több oktató tiltakozó, figyelemfelhívó akciót szervez.

A már idézett felhívás szerint november 14-én minden kurzust rendben megtartanak a karon, de

az akcióban résztvevő oktatók a társadalmi nemek különbözőségéről és helyzetéről, a tanszabadságról, az egyetemi függetlenségről beszélnek majd.

Sőt, a teljes jövő hét egyfajta tematikus hét lesz és a fentiek jegyében telik majd. Lapunk utolérte az egyik szervező oktatót, ő azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert még nincs pontos forgatókönyve az akciónak. A Kar vezetéséhez is eljuttattuk kérdéseinket, ha válaszolnak, természetesen közölni fogjuk. Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzatánál megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem nyilatkoznak arról, támogatják-e a felhívást, erre akkor kerül majd sor, „ha minden konkretizálódik”.

Fokasz Nikosz a kar oktatója, a tematikus nap/hét egyik résztvevője azt mondta a Népszavának (hangsúlyozva, hogy magánvéleményét ismerteti csak, mert nem tartozik a szervezők közé), az akcióval, ami jogilag természetesen nem sztrájk, munkabeszüntetés, az a céljuk, hogy bemutassák: „az utóbbi idők az ELTE-t, a Kart érintő kormányzati intézkedéseinek van egy a kormánykommunikációtól eltérő olvasata is”.

Be akarjuk mutatni, mennyire fontos a társadalmi nemek helyzetével foglalkozni. Mivel sok szociális munkást, szociálpolitikust képzünk, biztosan lesznek markáns vélemények a hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatban is

- mondta Fokasz Nikosz. Ő maga egy videó összeállítást mutat be egy nemrég Görögországban lezajlott diáktüntetésről, amikor mintegy kétszáz hallgató kezdett sztrájkba az athéni oktatási minisztérium épülete előtt egy törvény miatt, ami hátrányosabb helyzetbe hozta az egyetemistákat. A tiltakozók végül behatoltak az épületbe és egészen a miniszter irodájáig jutottak, ahol végül személyesen is megbeszélhették a tárcavezetővel a problémáikat. „Görögországot mint a civil aktivizmus példáját mutatom majd be a hallgatóknak, mert meggyőződésem, hogy ha egy skálán helyezzük el a két országot, Görögország az aktivizmus maximumát mutatja, Magyarország viszont sajnos az ellenkező pozíciót foglalja el” - mondta Fokasz Nikosz.

Forrás: Népszava

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ