A béremelés ellenére az egészségügyi dolgozók közel felének kevesebb, mint 150 000 forint a fizetése. A többség havonta 250-300 órát dolgozik, hogy meg tudjon élni, vagy pótolja azokat, akik elmentek. Így oldaná meg a Fidesz-KDNP és az ellenzék a magyar egészségügy gondjait az április 8-i országgyűlési választás után.

„Az ellenzéki pártok által aláírt Egészségügyi Minimum tartalmazza a béremelést, de csak általánosságban. Számunkra viszont létkérdés, hogy pontosan mikor és mennyit emelnének” – mondta el a Heteknek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A FESZ kérdésére egyes ellenzéki pártok (LMP, DK) egy azonnali 50 százalékos emelést ígértek az ágazatban, utána 4 év alatt újabb 50 százalékos növelést. A kormány ezzel szemben a tavalyi 12 százalékos emelés után 8 százalékos idei emelésről egyezett meg a „hivatalos”, „örök kormánypárti szakszervezetként” emlegetett EDDSZ-szel (Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete). Ám a kétlépcsős béremelést semlegesíti a bérminimum-emelés, ráadásul az egészségügyi háttérdolgozók (köztük műszermérnökök, informatikusok) bérét egyáltalán nem növelik.

„A pályaelhagyás folyamatos, mert alacsonyak a bérek és mert a megmaradt kollégák nem bírják a terhelést. Így az ellátás színvonala egyre romlik. Uniós átlagban az orvos-arány országunkban még nem annyira problémás, mint az ápoló-arány, ami az EU-s érték közel fele” – tette hozzá a FESZ elnöke. Megerősítette, hogy az érdekérvényesítést nehezíti a szakma megosztottsága, az EDDSZ és az Emmi megállapodásainál rendre nem veszik figyelembe a FESZ javaslatait, így kénytelenek az utcán tiltakozni, másik sztrájkbizottságot szervezni – remélve, hogy talán kampányidőszakban jobban odafigyelnek a segélykiáltásukra. Akciójukat nyomatékosítja, hogy a legkülönbözőbb közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége gyakorlatilag pártállásra való tekintet nélkül az egészségügy helyzetét tarja az ország legnagyobb – és egyre erősödő – problémájának.

Ellenzéki minimum

Ennek szellemében kilenc ellenzéki párt, azaz a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Moma, a Momentum, a PM és a KKP tavaly ősszel kiadta a közös Egészségügyi Minimumot. Ez egy ágazatot érintő, ciklusokon átívelő nemzeti minimumprogram, melynek deklarált célja a lakosság egészségi állapotának javítása. Egyik legfontosabb tétele, hogy visszaállítanák a társadalombiztosítás elvén szerveződő ellátórendszert a jelenlegi állami rendszer helyett, és a tb elvét visszaemelnék az Alaptörvénybe.

Meghatároznák a tb keretében nyújtandó közszolgáltatások körét, azaz egy mindenhol elérhető ellátási alapcsomagot, amit szigorúan számon kért járulékfizetéshez kötnének, ellátási garanciák, például maximalizált várólisták biztosítása mellett.

A pártok az egészségügyet nem rendelnék alá más szakpolitikáknak, hanem különálló egészségügyi minisztériumot állítanának fel és visszaállítanák a tb önálló háttérintézményeit, így az OEP-et és az ÁNTSZ-t is.

Forrás: hetek.hu