A béremelés mértéke, valamint a bértömegből adható többlet elosztása jelenti a szakszervezeteknek a legnagyobb kihívást, több vállalatnál a figyelmeztető sztrájk is napirenden van – tudtuk meg. A dolgozók számos vállalkozásnál azt tapasztalják, hogy a fizetésekről döntő személy nem mindig annak adja a nagyobb emelést, aki azt valóban megérdemelné, inkább szubjektív szempontokat mérlegel.

Vállalatmérettől függetlenül több cégnél tarthatnak a következő időszakban figyelmeztető munkabeszüntetést a dolgozók, amennyiben a munkaadó és a szakszervezetek közötti bértárgyalások nem hoznak áttörést – tudta meg a Magyar Idők. Sok helyen nem a béremelések mértéke okoz elégedetlenséget, hanem annak elosztása.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke

László Zoltán, a termelői szektorban jelen lévő Vasas Szakszervezetek alelnöke a Magyar Időknek arról beszélt: a legtöbb vállalat megadja az elvárt tíz százalék körüli átlagos fizetésemelést, azonban annak elosztása több helyen hatalmas elégedetlenséget szül a dolgozók körében.

A probléma oka, hogy a szakszervezeti követelésekkel ellentétben ha egy cég tízszázalékos átlagos emelést hajt végre, abból a vezetés a kisebbik részt, három-négy százalékot adna minden egyes munkavállalónak. A maradékot differenciálná, tehát a vezetés határozná meg, ki kapjon a három-négy százaléknál nagyobb kiegészítést.

Jellemző az is, amikor középvezetői szinten – akár szándékosan, akár információhiány miatt – nem objektíven mérlegelik, melyik dolgozónak járna a nagyobb emelés – részletezte László Zoltán.

Olyan esettel is találkoztak az érdekképviseletek, ahol az kapta a magasabb emelést, aki jobb viszonyt ápolt a főnökkel. Azoknál a cégeknél, ahol a jelenség előfordul, s a munkáltató nem változtat gyakorlatán, adott esetben munkabeszüntetés is jöhet.

A Vasas alelnöke kiemelte, a nem objektív, egyenlőtlen differenciálás országrésztől és vállalatmérettől függetlenül több helyen is előfordul. Ezért a szakszervezet azt kéri a tárgyalásokon, hogy az egységes emelés mértéke legyen magasabb, és a differenciálható hányad az alacsonyabb.

László Zoltán hozzátette: a tisztességes bérfelzárkóztatás és az emelés elosztása rendkívül fontos, mivel az aránytalanságok feszültséget okoznak a munkavállalók között, növelik a fluktuációt, ráadásul a munkaerőhiány miatt az utánpótlás sem könnyű.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének MTSZSZ elnöke

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, azoknál a cégeknél jöhet figyelmeztető sztrájk, ahol a munkaadó rendkívül alacsony, mindössze négy-öt százalékos bérfejlesztést ajánl, a szakszervezeti javaslatokat pedig sorra lesöpri az asztalról.

Az érdekképviselet elvárja: a vállalkozások teljesítsék azt a kormányzati szándékot, hogy a két és fél százalékpontos járulékcsökkentést a munkavállaló kapja meg. Az MTSZSZ a tárgyalások során legalább átlagosan tízszázalékos emelést kér.

A tárgyalások béremelési csomagról folynak, tehát az alapbér emelése mellett a béren kívüli juttatások köre is fontos kérdés. Buzásné Putz Erzsébet kiemelte: ma már nagyobb a munkaerő-vándorlás, így azok a cégek, amelyek alacsony mértékben emelnének, akár dolgozóikat is elveszthetik.

Az elnök fontosnak nevezte a differenciáltan adható emelést is, de úgy véli, az általános bérfelzárkóztatásnak kell a nagyobb arányúnak lennie.

A differenciálás lehetőséget teremt arra is, hogy a régóta a cégnél dolgozók keresetét rendezzék, mivel sokszor ma már az újonnan felvett munkavállaló csak azért a pénzért hajlandó dolgozni, amelyet a rutinosabbak kézhez kapnak.

Több fizetést kapnak az állami dolgozók

Januártól átlagosan 10-12 százalékos béremelést kapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó állami vállalatok dolgozói – mondta tegnap Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára. Az emelés több mint 107 ezer munkavállalót érint. Az érintett 251 vállalatból tavaly 79 kapott támogatást a béremelés végrehajtásához, idén pedig 71, ami mutatja, hogy az állami vállalatok gazdasági helyzete is javult – emelte ki Fónagy János. A kormány erre a célra mintegy 110 milliárd forintos keretet hagyott jóvá, ebből 2017-re 40, erre az évre pedig 46 milliárdot. Ismert, a 2016-os bérmegállapodás értelmében három év alatt, 2017–2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál.

Forrás: Magyar Idők

 

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció