Január 2-án volt az idei első munkanapjuk az önkormányzati dolgozóknak, és rögtön egy levél várta őket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetétől (MKKSZ), amelyben emlékeztették őket a készülődő sztrájkra. „A mai napig a kormány hallgatása nem tört meg! Az elhatározott sztrájkjaink végrehajtását megkezdtük. Már 1 MKKSZ-tag esetében is lehetőség van a sztrájkhoz történő csatlakozásra” – olvasható a levélben. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a kormány nem tárgyal velük, így egyre valószínűbb, hogy január 12-én és január 15-én sztrájk lesz. A szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati tisztviselők fizetésemelése – illetve az ehhez szükséges 45 milliárd forint – nem lehet probléma, amikor az ország költségvetése 20 ezer milliárd forint. Nem ez lenne az első sztrájk, amit az MKKSZ szervez. Tavaly júliusban ötezernél többen vettek részt a kétórás munkabeszüntetésben. A kormányzati érvet szerint ezeknek az alkalmazottaknak a munkaadója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést.
A kormány egyelőre nem béremelésen töri a fejét. Mint kedden megírtuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy uniós pályázaton 5 milliárd forintot nyert, amiből karcsúsíthatja a közszférát az Orbán-kormány, ha a Fidesz nyeri meg a parlamenti választásokat. A pénzt nemcsak olyan dolgozók átképzésére lehet fordítani, akiket piaci vagy állami cégektől küldtek el, hanem közalkalmazottakéra és kormánytisztviselőkére is. Az NGM szerint ellenben szó sincs tömeges létszámleépítésről a közszférában. – A projekt nem kifejezetten a közszféra dolgozóinak, hanem minden magyar munkából élőnek hivatott segítséget nyújtani, amennyiben a szükség úgy kívánja – közölték. Mint írták, az 5 milliárd forintra csak azért pályáztak, mert a 2008-as világválság idején a szocialista–liberális kormányok képtelenek voltak megakadályozni a tömeges elbocsátásokat az országban.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke
Ugyanakkor Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter októberben a kormányinfón egy újságírói kérdésre nem azt válaszolta, hogy nem lesz elbocsátás az állami szektorban, hanem azt, hogy a parlamenti választásokig nem lesz több. – Ha a Fidesz megkapja a választópolgároktól a bizalmat, akkor a háttérintézmények számát tovább fogja csökkenteni 2018 után. Tehát a háttérintézmények, amelyek ezt az átalakítást átvészelték, nem számíthatnak hosszú távú fennmaradásra. És akkor nem beszéltünk az állami cégekről. Több mint 270 állami cég van, amihez szintén hozzá kell nyúlni. Erre nem maradt időnk; ha a választáson bizalmat kapunk, akkor meg fogjuk csinálni – jelentette ki Lázár.
Az önkormányzatoknál nincs szükség elbocsátásra, mert az alacsony bérek miatt sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a települési hivatalokat, amelyek emiatt nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat. Gúr Nándor, az MSZP alelnöke lapunknak úgy fogalmazott: egyrészt szolidárisak a sztrájkolókkal, másrészt nem elbocsátásra van szükség a közszférában, hanem a hatékonyság növelésére és magasabb bérekre. Hozzátette: nettó fizetésre átszámítva Szlovákiában 17, Lengyelországban 18, Csehországban 22 százalékkal keresnek többet a közszolgálatban dolgozók, mint Magyarországon. – Maximálisan egyetértenék a sztrájkolókkal, mert megalázó fizetést kapnak. Az lenne a legjobb, ha mindenki sztrájkolna, csak én dolgoznék – mondta lapunknak Halmi József. Győrtelek polgármestere hozzátette: saját bevételeikből esély sincs a béremelésre. Évek óta nem vettek fel új embert, ha valaki nyugdíjba megy, akkor nem töltik fel utána az álláshelyet.
Forrás: Magyar Nemzet
