Az MKKSZ már az Államkincstár és a vízügy igazgatás munkavállalóinak is kigyalogolt egy csinos béremelést, mégis sztrájkot szervez jövő hétfőre az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők bérfejlesztésének elmaradása miatt. Nem tudnak viszont kivel egyeztetni, mert a Belügyminisztériumtól Lázár Jánoshoz irányították megkeresését, akitől a labda korábban éppen Pintér Sándorhoz pattant – olvasható az ATV weboldalán.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete június elején munkabeszüntetést jelentett be, azért, hogy a kormány és az országgyűlés támogassa a központi közigazgatási szerveknél dolgozók 2017-től érvényes 25 százalékos bérfejlesztését, ami nagyjából egymilliárdos pluszkiadást jelentene az államnak.

A Magyar Államkincstárnál például 9 éve nem volt bérfejlesztés, a munkavállalók többsége a garantált bérminimumért dolgozik naponta több mint 8 órán át, így a munkaerőhiány mára állandósult, a kollégák rendszeresen túlóráznak – mesélte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hozzátéve: a jövő évi költségvetés számaiból egyértelmű, hogy a központi közigazgatásban dolgozók részére megígért januári béremelés elmarad.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az akció kapcsán megjegyezte az egyik Kormányinfón, hogy minisztériumoknál nem lehet sztrájkolni. A szakszervezeti vezető úgy nyilatkozott az atv.hu-nak, hogy szerencsére a magyar törvények egyelőre a munkavállalókat is védik, így például a közszférában dolgozók számára is lehetőséget biztosítanak az érdekérvényesítésre.

Egy hónap kellett hozzá

Miután többször is elhangzott az üzengetésben, hogy a kialakult helyzetben csaknem egymillió munkavállaló bérszámfejtése és fizetése kerülhet veszélybe a munkaerőhiány miatt akadozó és bármikor működésképtelenné váló állami intézményrendszerben, a kincstár egy közleményt adott ki, amelyben rögzítették, hogy az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti sztrájk, és nyitottak a tárgyalásra. 

A bérmegállapodásra több mint egy hónappal később, múlt hét végén került sor. Ennek értelmében a Magyar Államkincstár dolgozói 2017. július elsejével átlagosan 25 százalékos béremelésben részesülnek, 2018. január elsejétől pedig további 25 százalékos béremelést kapnak.

Az MKKSZ pedig bejelentette, hogy a kincstár dolgozói vonatkozásában visszavonja a sztrájkfelhívást, ám a közalkalmazottak és az önkormányzati köztisztviselők esetében fenntartják azt.

Mint a szakszervezeti vezető kifejtette: a közszolgálatban több mint 250 ezer dolgozó nettó keresete nem emelkedett az idén, és jó részüknél 2008 óta ez a helyzet. A fizetések javulását ígérő életpálya-program indulását pedig a kormány késlelteti, 2018 elejéhez képest csak egy évvel később kerülhet rá sor. Az MKKSZ által képviselt közalkalmazottak (a teljes vízügyi ágazat) munkavállalóinak 75, Budapesten 92 százaléka vállalta a megmozdulásban való részvételt, ám a tárgyaló felek nemrég 15 százalékos béremelésben állapodtak meg, úgyhogy ők is visszakoztak.

A rendőröknél sincs béke 

A magyar rendőrség kilencezer közalkalmazottjának közel harmada áll perben a munkahelye szerinti rendőr-főkapitánysággal a garantált illetmény-különbözetének elmaradt megtérítése miatt. A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács április 10-ei ülésén kiderült, hogy 2017-ben 10 ezer hivatásos és 3 ezer más jogviszonyban foglalkoztatott nem kapott egyetlen forint emelést sem a rendőrségnél. A közalkalmazottak illetményét csak abban az esetben emelték meg, ha az nem érte el a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. 70 százalékuk ma is ennyit keres.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára az atv.hu-nak azt mondta, hogy míg a hivatásos állománynak három éve egy nagyjából elfogadható életpályamodellt kínált a kormány, a közalkalmazottak 2008 óta nem kaptak semmit. Pontosabban három évente legfeljebb bruttó 7,5 ezer forintot, amikor ugranak egyet a bértáblán, feltéve, hogy kiváló a minősítésük.

Kutatás is igazolja

A Policy Agenda számításai szerint a magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között 30 százalékkal nőttek a bruttó bérek. Résztelesebb bontásban nézve már azt látjuk, hogy ha a rendvédelmet (honvédség, rendőrség) és az igazságszolgáltatást kihagyjuk a számításból, akkor a „klasszikus” közigazgatás esetében a béremelkedés mértéke már csak 19 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy átlag keresettel rendelkező, „általános közigazgatási területen” dolgozó a tavalyi évben havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el.
 
Visegrádi „versenytársainkhoz” viszonyítva a magyar bérek – euróba átszámolva és nettó értéken – a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban.

Romániához viszonyítva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, megdöbbentő viszont, hogy 2010-ben ez a szám még 34 százalékkal magasabb volt nálunk, mint keleti szomszédunknál.

Miniszteri lábtenisz

Szerdán, az MKKSZ honlapján arról tájékoztatták az önkormányzati köztisztviselőket, hogy az érdekükben elhatározott sztrájkhoz csatlakozó települések száma az elmúlt két napban megduplázódott. Kérdésünkre Boros Péterné megerősítette, hogy jelenleg száz fölötti település önkormányzatának köztisztviselői készülnek a hétfői akcióra, de folyamatosan csöng a telefonjuk és e-mailben is keresik őket a munkavállalók.

Ami pedig a belügyminiszternek írt, július 10-én kelt levelüket illeti – amelyben az elnök asszony egyeztető tárgyalást kezdeményez a munkabeszüntetéssel kapcsolatban –, szintén szerdán érkezett válasz Zsinka András helyettes államtitkártól, aki arról tájékoztatja az érdekképviseletet, hogy megkeresésüket a Miniszterelnökségre továbbította.

Ez azért vicces – mondja Boros Péterné –, mert éppen az e tárgyban a kancelláriának írt levelére válaszolta Lázár János miniszter február végén azt, hogy forduljon Pintér Sándorhoz, mert ő a kormány helyi önkormányzatokért felelős tagja.

Forrás: atv.hu