Még idén tíz-tizenöt százalékkal növelik a gyámügyi dolgozók létszámát, az ehhez szükséges bérkeretet pedig biztosítják a kormányhivatalok és a járási hivatalok részére – ez derült ki a Miniszterelnökség gyámügyi kérdésekről szóló, a Magyar Nemzet rendelkezésére bocsátott jelentéséből. Nem ez az egyetlen azonnali intézkedés a gyámügyi szakemberek helyzetének javítása érdekében: 2017 első felében szakmai és mentálhigiénés, kiégés elleni képzéseket biztosítanak a járási hivatalok dolgozóinak az egyik uniós program keretében.

A Magyar Nemzet azután fordult Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy tavaly decemberben Székely Lászlónak, az alapvető jogok biztosának vizsgálata megállapította, hogy az ország tizennégy megyéjében az engedélyezett létszámnál kevesebb ember dolgozik az első és másodfokú gyámhatóságokon, ráadásul több helyen nagyon jelentős a munkaerőhiány. A biztos felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert is, hogy vizsgálja felül a gyámhatósági feladatokat ellátó osztályok létszámkeretét.

A Miniszterelnökség jelentése szerint a kormányhivatalok és járási hivatalok a vizsgálat során több problémát is jeleztek. Ezekből például kiderül, hogy a járási szintű feladatok ellátásához a jelenlegi leterheltség mellett létszámbővítésre van szükség. Indokolt az is, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala és a kerületi hivatalai esetében emeljék meg a megengedett létszámot.

A jelentés a gyámügyi feladatkör kapcsán öt problémát azonosított. Az egyik, hogy nehéz a járási hivatalokon belül a gyámügyi munkakörbe való átirányítás, mivel ez a feladatkör speciális ismereteket igényel, például helyismeretet vagy az adott önkormányzati gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőinek ismeretét. Vagyis akik például korábban okmányirodában dolgoztak, azokat nem egyszerű a gyámügyi feladatok ellátására betanítani. Probléma az is, hogy bár az önkormányzatoktól átkerült gyámügyes generáció stabil munkaerőnek számít, a közülük nyugdíjba vonulók helyére nehéz új, a feladatra alkalmas munkavállalókat találni. Szintén a nehézségek között említi a jelentés, hogy a gyámügyi ügyintézők leterheltsége ott a legnagyobb, ahol más hatósági feladatok esetében is nagyobb az ügyek száma, így a problémát hivatalon belüli létszám-átcsoportosítással nem tudják kezelni. A jelentés még azt a következtetést is levonja: a pálya magasabb bér mellett sem vonzó, amiben szerepe van a nagy mentális-pszichés terhelésnek is. Nehezíti a gyámügyi munkát az eszközök hiánya is: például az azonnali intézkedések esetén az ügyintézőnek maguknak kell gondoskodnia a gyerekek szállításáról. Nem könnyű a családjából kiemelt gyermekek ideiglenes elhelyezése sem, miután kevés a nevelőszülő, ezenkívül nem minden megyében található a célnak megfelelő befogadóállomás. Ráadásul a gyermekeket befogadók lakhelye sok esetben messze van a szülőkétől, ami megnehezíti a kapcsolattartást.

A tavalyelőtti adatok szerint összesen 1415 ügyintéző járt el első fokon, akik átlagosan 243 ügyet intéztek el egy év alatt. Így a dolgozókra fejenként átlagosan napi 1-1,5 ügy jutott, összesen pedig több mint 344 ezer ügyet zártak le.

A Miniszterelnökség jelentése több javaslatot is megfogalmaz a gyámügyi dolgozók problémáinak megoldása érdekében. Egyrészt szerintük szükség lenne felsőfokú gyámügyi képzésre, másrészt a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásra vonatkozó gyakorlatorientált oktatás bevezetésére, mert ilyen jelenleg nincs. A tárca javaslatot tett a vonatkozó jogszabályok megalkotásáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának arra is, hogy egyszerűsítsék a gyámügyi eljárásokat. A Miniszterelnökség szerint fontos lenne az is, hogy a különösen bonyolult ügyekben a szakmai irányítást ellátó Emmi köteles legyen a gyámhatóságok szakmai támogatására, például szakértő kirendelésével.

Forrás: mno.hu

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.