Az egyenlő bánásmód jegyében „harc a férfi 40-ért” mottóval kezdeményezett magánemberként népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete tisztségviselője. A referendum megtartásához szükséges aláírásgyűjtés elindítására zöld utat adott a Kúria. Az indítványhoz – amelynek célja, hogy a 40 évet ledolgozó férfiak is nyugdíjba vonulhassanak – szinte példátlan módon a két legnagyobb konföderáció, a MASZSZ és a Liga kezdeményezőként, míg a Munkástanácsok valamint több konföderációhoz nem tartozó szakmai szakszervezet támogatóként sorakozott fel. Bodnár a Szakszervezetek.hu-nak azt mondta: az együttműködés azt üzeni, hogy elindulhat a szakszervezeti mozgalomban egy olyan összefogás, amely jó ügy mögé állva igazi akciószövetséget eredményezhet. 

Ha november elejéig összegyűlik legalább 200 ezer támogató aláírás, még idén megtartható lesz a népszavazás arról, hogy a férfiak is lehetőséget kapjanak a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra. Honnan jött az ötlet a kezdeményezéshez?
 
– Szakszervezeti tisztségviselőként foglalkoztatott a kérdés, hogy a korkedvezmény és a korengedmény intézményének kivezetése után mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik koruk illetve egészségi állapotuk miatt már nem tudják korábban végzett munkájukat ellátni. Bár 2012-ban született egy kormányhatározat arra, hogy létre kell hozni a korkedvezményt kiváltó rendszereket és megállapodás is megfogalmazódott tavaly decemberben, hogy a kormány a parlament tavaszi ülésszakán napirendre tűzi a kérdést, kiderült, ez csak év végi ígéret volt. Egyébként a kormányzatban volt tárgyalási szándék, de megállapodási akarat nem. Ez engem nem hagyott nyugodni, mert azt gondolom, sérti az egyenlőbánásmód elvét és a társadalmi esélyegyenlőséget, ha a társadalom nem mindegyik rétege kap lehetőséget arra, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuljon. Meg kell szüntetni a diszkriminációt úgy, hogy ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyra épített programja, hanem biztosítsák a férfiak számára is ezt a lehetőséget.
 
– A nyugdíjfolyósító úgy számolja, hogy ezzel a kedvezménnyel már a bevezetés évében 150 ezerrel nőne a nyugdíjasok száma, ami a nyugdíjszakértő szerint katasztrófához vezetne. Simonovits András, az MTA tudományos tanácsadója az RTL-nek úgy fogalmazott: csak akkor szabadna zöld utat adni a kedvezménynek, ha az érintettek „büntetésként" csökkentett nyugdíjat kapnának. A nyugdíjrendszerünk tendenciáit ismerve jó lépés lenne a lehetőség kiterjesztése?   
– A népszavazás kiírásáért indított harchoz erőteljes motiváció volt az öregségi nyugdíjkorhatár emelése, az, hogy az 1957-ben születettek 65 éves korukban vonulhatnak vissza az aktív munkából. Ez az én munkaterületemen, a tömegközlekedésben is több foglalkoztatási körben problémát jelent. Felteszem a kérdést: egy 65 éves mozdonyvezető vagy buszsofőr mögé mennyire nyugodtan ülnek le a járműben azok az emberek, akik már saját tapasztalatból tudják, hogy bizonyos kor után lassul a reakcióidő, ami ellehetetleníti a felelősségteljes munkavégzést? Példaként hozhatom a felsővezeték szerelőket, akiknek az a feladatuk, hogy a magasban lógva vizsgálják a vezetékek és kapcsolatok állapotát. Egy hatvanas dolgozó hogyan képes felmászni a felsővezetékhez? Erős érvnek tartom az egészségkárosodást. A vasútnál, de más, veszélyes üzemként működő munkahelyeken is 50 év felett már évente részt kell venni orvosi vizsgálaton. Ezeken a vizsgálatokon az emberek egészségi állapotuk miatt sorra „kipontozódnak", vagyis nem felelnek meg a munkakörüknek egyebek mellett cukor, magas vérnyomás, látás- vagy ízületi problémák miatt. Mi lesz ezekkel a munkavállalókkal, akik koruk és egészségi állapotuk miatt nem képesek ellátni addigi munkájukat? A szakszervezetek folyamatosan jelzik a problémát, hogy nem hoztak létre rehabilitációs munkaköröket, de nem történik semmi.
Ide sorolnám azt a tényt is, hogy Magyarországon a nők átlag életkora 78 év, a férfiaké pedig 70 esztendő. Egyébként az Európai Unióban jó példák igazolják azt, hogy amit elindítottam, igenis kivitelezhető. Mindezek alapján határoztam el, hogy ha a kormány nem lépett a 2014 decemberében megszüntetett korkedvezmény és korengedmény intézményrendszerének kiváltása érdekében, népszavazás kiírását kezdeményezek. Az aláírási ív hitelesítését kérve még április elején fordultam a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a testület azonban arra hivatkozva, hogy a költségvetést közvetlenül érintő kérdésről van szó illetve nem látta megvalósulni a választói egyértelműség követelményét, így nemet mondott. A Kúria másként ítélte meg, felülírta a bizottság elutasító határozatát, megállapítva azt, hogy a felülvizsgálati kérelem megalapozott. 
 
Reális esélyt lát arra, hogy november elejéig összegyűlik a 200 ezer hitelesített aláírás? 
– Bízom abban, hogy a szakszervezetek összefogásával – és a kezdeményezésem is erre irányult – egy-két hónap alatt összejön. Ez olyan érdekvédelmi ügy, ami mögé fel tudnak sorakozni a szakszervezetek. Azt remélem, valamennyi szervezett és nem szervezett munkavállaló, valamint minden szavazó polgár fontosnak tartja a célt, ezért aláírásával támogatni fogja az ügyet. Az ÜGY pedig az, hogy legyen erről népszavazás. a ez megtörténik, akkor megszólítjuk azokat a pártokat, amelyek HaÉrdekvédőként naponta járom a vidéket, sok emberrel találkozom. Még a Kúria döntése előtt egy fórum szünetében tíz embertől kérdeztem meg, hogy támogatná-e a referendumot. Közülük kilencen igent mondtak és csak egyikük válaszolta azt, hogy támogatja ugyan a kezdeményezést, de nem adná hozzá a nevét. Ez az arány szerintem jó előjel. Mint ahogy az is, hogy az interneten elindított számláló eddigi adatai szerint a reagálóknak 85-90 százaléka mondja azt, hogy támogatja a referendumot.
 
Történelmi pillanatnak mondható a szakszervezeti mozgalom elmúlt negyed százados megosztottságát ismerve, hogy a két legnagyobb konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga együtt állt egy ügy mögé. Hogyan érte ezt el?
– A törvény szerint legalább húsz, legfeljebb harminc választópolgár támogatását kell megszerezni az aláírás elindításához. Amikor március végén elindítottam az ügyet, a Liga elnöke, Gaskó István, másodikként írta alá az ívet. Megkerestem a MASZSZ elnökét, Kordás Lászlót, aki azt mondta: végre egy olyan ügyet teszek le az asztalra, ami elindíthatja a szakszervezetek széles körű összefogását. Erre most itt az esély. Az elmúlt években azon dolgoztam, hogy egy ernyő alá tudjuk hozni a szakszervezeteket, ne legyen széthúzás. Ez most olyan ügy, amiben a legjobb segítők az érdekvédelmi szervezetek lehetnek. Megkerestem más konföderációk vezetőit is, akik arról biztosítottak, támogatóként számíthatok rájuk. Hasonlóan nyilatkozott több ágazati és szakmai szervezet vezetője is. A célom az, hogy akciószövetség jöjjön létre, amelyben valamennyi érdekképviselet egy közös, nagy ügyet támogat. Ebben a szövetségben mindenki aláírása és mindenki szavazata egyformán fontos. 
     
– Mivel magyarázza, hogy egy olyan, a társadalom szinte egészét érintő kérdésben, mint az üzletek vasárnapi zárva tartása, nem voltak képesek így összerendeződni a szakszervezetek?
– Harmincöt éve vagyok szakszervezeti tisztségviselő, a szervezetek működését közelről ismerve azt látom, nem volt olyan ügy, ami mögé szinte minden munkavállaló azonos érdekből oda tudott volna állni. Sajnos a magyar társadalomban alacsony a szolidaritás és ezt a mindenkori hatalom kihasználja. A vasárnapi zárva tartás kérdése még nem tart ebben a stádiumban. A mostani összefogással üzenni szeretnénk, hogy elérkezett az idő, amikor az összefogás a munkavállalói érdekek a legfontosabbak. Már húsz évvel ezelőtt sem volt indokolt a hat konföderáció működése, mivel megosztotta a munkavállalókat. Mára olyan a helyzet a munka világában, hogy változnia kell a mozgalom struktúrájának. Össze kell fogni az erőnket, hogy hatékonyan tudjuk elvégezni az érdekvédelmi feladatunkat.   
 
Köszönöm az interjút. Sok sikert kívánok.
 
Kun J. Erzsébet
 
 

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.