A közeljövőben több munkakört is kiválthatnak a humanoid robotok. Bár a robotika jelentős fejlődés előtt áll, nehéz megmondani, hogy mikor juthatunk el odáig, hogy a mesterséges intelligencia teljesítménye megegyezzen az emberiség agykapacitásával.

Egyes kutatók szerint 2025-re a mesterséges intelligencia teljesítménye akár egy teljes emberi agyéval lesz egyenértékű.

A jelenleg zajló automatizációról, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerőpiaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A robotok többnyire az ismétlődő, robotikus lépéseket igénylő munkákat fogják várhatóan átvenni az emberektől a jövőben

– jelentette ki Tanos Áron, a Magyar Robotépítők Szövetségének elnöke a műsorban. Hangsúlyozta: a robotok nem átveszik az emberek munkáját, hanem átalakítják azt, mechanikus, gépies és ismétlődő feladatokat leveszik az ember válláról. Helyette végezhetünk kreatív és empátiára épülő feladatokat.

A Pepper nevű humanoid robotot nemrégiben mutatta be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Netlife Robotics vállalat. Bartók Marcell, a Tudományok Fővárosának program főszervezője a műsorban elmondta, a humanoid robotot Tanos Áron és csapata készíti fel arra, hogy

körülbelül egy év múlva munkába állhasson, például ügyfélszolgálati munkatársként.

Pepper emberi gesztusok kifejezésére és beszélni is képes – tette hozzá.

A főszervező hozzátette: az ügyfélszolgálati munka monoton, amit egy automatizált robottal ki lehetne váltani. Emellett a munkaerőhiányra is megoldást jelenthetnek a robotok, hiszen például az autóiparban kiválthatja a jelenleg hiányzó szakmunkásokat.

További fejlesztésre van szükség

Az ipar számos területén segítséget jelenthetnek a robotok.

A Paksi Atomerőműben jelenleg is vannak robotok, a nehezen megközelíthető és komoly odafigyelést igénylő területeken alkalmazzák őket

– jelentette ki Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója.

Az ügyfélszolgálati robotok egyelőre még fejlesztés alatt állnak, hiszen

ma még fontos az emberek számára a társas kapcsolat megléte, így tökéletesíteni kell a humanoid robotokat.

Kovács Antal szerint azonban az elöregedő társadalomban komoly problémát okozhat például az idősgondozás is. Erre akár a robotok is alkalmasak lehetnek – tette hozzá az igazgató.

Bartók Marcell hozzáfűzte, a humanoid robotok jó alternatívát jelenthetnek a teljes magányra kényszerülő emberek számára.

Megjósolhatatlan jövő?

A jövőkutatás nehéz terep – jelentette ki Tanos Áron. A konszenzus a jövőkutatásban jelenleg az, hogy az emberiség egyre gyorsuló fejlődést él át. Ez közelít egy olyan ponthoz, amit úgy neveznek, hogy szingularitás. Ami ez után van, az már megjósolhatatlan. Ebben a jövőben már annyira felgyorsulnak az események, hogy már nem az emberek fogják fejleszteni az eszközöket, hanem azok saját magukat – tette hozzá.

Magyarország is az innováció motorja

Európát tartották eddig az innováció motorjának, sokan azt mondták, hogy itt van az agy, a szürkeállomány. Ez Magyarországra is igaz – mondta Bartók Marcell. Hozzátette: nem véletlen, hogy gyárat épít hazánkban a BMW, épül a zalaegerszegi tesztpálya. A járműipar az, ami kitörési pont lehet itthon.

Kiemelte: a Tudományok Fővárosa program célja, hogy a Magyarországon lévő fejlesztések, kutatások és a tudományok érdekes oldalát bemutassák az embereknek.