Még mindig hatalmas szakemberhiány van a pedagógiai szakszolgálatoknál, több megyében feleannyi álláshely sincs betöltve, mint kellene. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nyáron minden megyében többtucatnyi új álláshelyet hirdettek a gyógypedagógusoknak, de az ősszel kezdődő tanévre alig néhány pozíciót sikerült csak betölteni – ez derül ki a hivatalos szakmai tanévnyitók Magyar Nemzet által megismert anyagából.
Az oktatásirányítás mintegy húsz helyszínen tart tanévnyitó ünnepséget, amelyeken az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatási Hivatal (OH), illetve a Klebelsberg Központ (KK) vezető munkatársai ismertetik a 2017–2018-as tanévre vonatkozó legfontosabb információkat.
A lesújtó adatokról a KK szakmai elnökhelyettesének, Hajnal Gabriellának az előadásában volt szó, amely szerint például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 258 szakszolgálati státust sikerült betölteni, miközben az ellátáshoz szükséges többletigény 384 volt. Ehhez hasonlóan hiába töltöttek be 98 pozíciót Hevesben, több mint még egyszer ennyi – vagyis 108 – státus feltöltésére még szükség lenne. Még drámaibb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 198 posztra találtak szakembert, ám további 460 (!) álláshely betöltésére lenne szükség. Továbbá Tolnában és Zalában is magasabb volt a munkakörökre az igény, mint amennyi álláshelyre találtak szakembert.
A KK ismertette a gyógypedagógiai ellátásban a nyári hónapokban meghirdetett és betöltött állások arányát is.
Az eredmények, ha lehet, még lesújtóbbak: Fejér megyében 73 frissen meghirdetett helyből egyetlenegyet sem tudtak betölteni, Hajdú-Biharban 57-ből egyet sikerült. Ehhez hasonlóan Vas megyében is csak egy posztra találtak szakembert a 13-ból, míg Békés megyében a 93,5-ből kettő kelt el (vannak részmunkaidős státusok is). Országos szinten egyébként összesen 1329,5 állást hirdettek meg a nyáron, ebből mindössze 260,5 helyet sikerült betölteni. (A félállás részmunkaidős státust jelent – a szerk.) Ez a meghirdetett helyek 20 százalékát sem éri el.
Az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkárának, Maruzsa Zoltánnak az előadásából egyébként az derült ki: a 2010–2011-es tanévben még kevesebb, mint 5700 gyógypedagógus volt, a számuk a 2016–2017-es tanévre 30 százalékkal nőtt, közel 7400 főre. Bár ez önmagában örvendetes fejlemény, de érdemes annak tükrében értelmezni, hogy ezzel egyenes arányban nőtt a szakemberek terhelése is. Ugyanis gyakorlatilag ugyanekkora mértékben emelkedett a fejlesztő-nevelő oktatásban részt vevő, tehát a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek száma. Ez azt jelenti, hogy míg a hét évvel ezelőtti tanévben 2060 érintett gyermek kezdte meg a tanévet, ez a szám tavalyra már 2710-re nőtt.
Ugyanakkor tény, hogy a kormány kezdi felismerni, hogy mekkora a baj a gyógypedagógiai ellátás területén. Az idei évtől például kiterjesztették a Klebelsberg-ösztöndíjat a gyógypedagógusokra is, de a Klebelsberg Központ költségvetésében 2017-ben 3,8 milliárd, 2018-ban pedig ezen felül 1,9 milliárd forint többletet biztosítanak a szakszolgálati létszám érdemi növelésére. Emellett további két vidéki városban – Debrecenben és Nyíregyházán – indítottak idén először gyógypedagógiai képzéseket.
A szakmai tanévnyitókon elhangzott több, a köznevelés fejlesztésére vonatkozó terv is. Az egyik, hogy a gyermekek teljesítményét nyomon követő, egyik legfontosabb felmérést, az országos kompetenciamérést tovább kívánják fejleszteni. Ezt jelenleg a 6., 8. és a 10. évfolyamokon veszik fel matematikából és szövegértésből, ám 2019-től szeretnék, ha ez a természettudomány területére is kiterjedne. Ugyancsak az Oktatási Hivatal tervei közt szerepel, hogy 2018 őszén online felmérjék az általános, illetve a középiskolás diákok médiaértését. Utóbbi vizsgálatban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is közreműködne.
Jó hír ugyanakkor, hogy az OH-nál azon is dolgoznak, hogy a jövőben az érettségi feladatokra digitálisan is rá lehessen keresni. Így például lehetővé válna, hogy egy kémiából érettségiző tanuló minden olyan feladatot megtaláljon, amely a kovalens kötéssel kapcsolatos. Fontos az is, hogy az OH a jövőben megkezdi azt a kutató-fejlesztő tevékenységet, amely ahhoz szükséges, hogy az érettségi vizsgarendszerét elektronikus alapokra helyezzék. A 2017–2018-as tanévben történő változásokról az iskolák igazgatói nemcsak a szakmai konferenciákon hallhattak, hanem az Emmi által részükre kiküldött levélben is olvashattak erről. A lapunk által megismert dokumentumból az derül ki, hogy a szaktárca a jövőben jóval nagyobb súlyt fektetne a diákok pályaorientációjára. Ezért nemcsak hogy pályaorientációs célú tanítás nélküli munkanapot vezetnek be, de egy a tervek szerint szeptemberben megjelenő rendeletmódosítással arra is lehetőséget adnak, hogy a 7–8. és a 11–12. évfolyamos tanulók tanévenként két-két tanítási napot pályaválasztási célú, iskolán kívüli rendezvényeken töltsenek. Ezeket az intézményeknek igazolt hiányzásnak kell tekinteniük.
Ezeken kívül a szakgimnáziumokban is várhatók újabb változások. Pölöskei Gáborné illetékes helyettes államtitkár arról beszélt egy keddi konferencián: a csak érettségizettek kifejezetten hátrányban vannak a foglalkoztatási piacon, a technikusok ugyanakkor még a felsőfokú végzettségűeknél is keresettebbek. Elmondta: a szakképzés átalakításában a most következő lépés a szakgimnáziumi rendszer tartalmi megújítása lesz. Idetartozik az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele. Ez például az épületgépész, a vegyész, az építőipari, a közgazdasági, a kereskedelmi és a turisztikai szakmákban alternatív tanterveket jelent – összesen már 18-at –, amelyek részben már az idei tanévben megjelennek az oktatásban – mondta. Az ágazati kerettanterveket pedig képzésekkel, készségtárgyakkal egészítik ki, például karrier-tanácsadással, illetve a jogosítvány megszerzésének lehetőségével, vagy az etikus vállalkozási ismeretek és a pénzügyi ismeretekkel – fejtette ki.
Forrás: Magyar Nemzet
