Jövőre egyszámjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön. Ha ez megvalósul, akkor világ második/harmadik legalacsonyabb társasági jövedelemadóját tudja majd felmutatni Magyarország, ami rendkívül csalogató a külföldi cégek számára is – írja a Portfolio.

 Minimálbér: el kell menni a falig

Hozzátette, erről a szerdai kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére és a munkaadókkal tartott korábbi egyeztetések alapján döntöttek. Elmondta, a minimálbér emeléssel kapcsolatban azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy "menjen el a falig", amit még a vállalkozók képesek elviselni, olyan magasra próbálja felvinni a magyar minimálbért.

 Ebből az is kiolvasható, hogy a vállalkozók a jelentős minimálbér-emelésért cserébe kapják a társasági adó csökkentését (és járulékcsökkentést). A múlt héten a munkaadók már jelezték, hogy a javasolt béremelés számukra nehezen kigazdálkodható.

 Nagy vágást jelent ez

A társasági nyereségadó jelenleg kétkulcsos: 500 millió forintos eredményig 10, felette 19 százalék. Vagyis papíron valóban jelentős kulcscsökkentésnek tűnik, más kérdés, hogy a vállalkozások (főleg a Magyarországon működő nagyobb cégek) számára mennyire lesz effektív.

A társasági adó az idei költségvetésben 689,9 milliárd forintos előirányzatként szerepel a tavalyi 548,8 milliárddal szemben. Idén az első kilenc hónapban 388,2 milliárd forint összegben teljesült az adóbefizetés. A nyáron elfogadott 2017-es büdzsében 734,7 milliárdos összeggel szerepel a társasági adó.

Váratlan, de beleillik a tervekbe

Múlt héten Orbán Viktor már megemlítette a társasági adó átalakítását, konkrétumokat nem említett. A bejelentés és annak időzítése mindenképp váratlannak mondható tekintettel arra, hogy Varga Mihály épp a napokban jelentette be a kormány járulékcsökkentési terveit, ami már 2017-től indulna. A járulékcsökkentés pedig önmagában jelentősen rontja a költségvetés egyenlegét. Ezek szerint a kormány úgy látja, hogy jelenleg az effektív társasági adókulcs nem olyan magas (a rengeteg adókedvezmény és más hatások/leírások következtében), hogy a kulcs csökkentése miatt nagy összeg essen ki a költségvetés bevételi oldaláról. A korábbi években 140-160 milliárd forintos bevételkieséssel számoltak szakértők a kulcs egységesítése miatt.

 A most bejelentett társasági adó kulcsának egységesítése, valamint a múlt héten ismertetett járulékcsökkentés alapjaiban írja át a 2017-es terveket, amiket a kormány még a nyár elején (a költségvetés és az adócsomag elfogadásával) kőbe vésetett. Ennek fényében ismét megkérdőjeleződik a költségvetés korai elfogadásának szükségessége. Erre ugyanis már egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szolgálná.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak elküldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy a társasági nyereségadó csökkentése milyen hatásokkal jár számításaik szerint.

Varga Mihály közben a konferencia szünetében röviden elárulta, hogy milyen hatásai lehetnek az egységesítésnek:

A kormány versenyképességjavító törekvéseibe viszont határozottan beleillik a társasági adó csökkentése és egyáltalán nem új gondolat a jelenlegi két kulcs egységesítése, vagyis az adócsökkentés. A Magyar Nemzeti Bank átfogó versenyképességi javaslatai is között szerepelt, hogy érdemes például felülvizsgálni az adókedvezmények rendszerét, mert az teret adhat az általános kulcsok csökkentésére. Ez a társasági adó rendszerére is igaz.

Orbán üzent Brüsszelnek

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akarja valamilyen egyenlősítő logika mentén magasan tartani a digitális szolgáltatások áfáját, hanem engedje meg a csökkentését azon országoknak, ahol ezt a "büdzsé elbírja" és van iparpolitikai értelme.

Orbán Viktor a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián csütörtökön hozzátette, kéri a jelen lévő Günther Oettingert, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosát, hogy képviselje ezt a gondolatot, amely szerint a digitális szolgáltatások a tejhez és a kenyérhez hasonlóan az alapvető dolgok, a „basic needs” körébe tartoznak.

Felidézte, a tervek szerint jövőre 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája Magyarországon, amit 2018-ban 5 százalékra szeretne levinni a kormány, de ezt az Európai Unió most nem fogadja el.

Forrás:  Portfolio