A sürgősségi ellátás körüli problémákra hívta fel Balog Zoltán miniszter figyelmét Éger István egy januárban küldött, aggódó levelében. Egy friss felmérés szerint ugyanis súlyos az orvoshiány ezen a területen. Az egészségügyi államtitkárság széttárja kezeit – olvasható az Index cikkében.

Néhány hete a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István levelet írt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, hogy felhívja a figyelmét a sürgősségi betegellátás körüli problémákra.

A MOK a területi szervezeteinek tagjai panaszai nyomán elrendelte a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerő-helyzetének felmérését, és elkeserítő eredményre jutottak: az ország sürgősségi osztályain 600 szakképzett orvosra lenne szükség a minimumfeltételek teljesítéséhez, ehhez képest jelenleg csak 140 orvos dolgozik a területen.

A MOK számításai szerint az országban 103 kórház végez sürgősségi betegellátást, a törvényes munkarend betartásához havi szinten minimum hat szakképzett műszakvezető kellene.

Eszerint a hazai kórházak sürgősségi osztályai folyamatosan törvénysértő módon működnek, ugyanis “2017. január 1-től az SBO-k osztályvezető főorvosa, illetve műszakvezető szakorvosa kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehet” - írta Éger.

A kamara elnöke szerint az adatgyűjtést nehezítette, hogy az érintett orvosok meg vannak félemlítve, és sokan még informatívan sem mertek válaszolni a munkakörülményeiket vizsgáló kérdésekre. “Ennek ellenére végső soron az akut betegellátást nyújtó kórházak közel feléből sikerült használható adatokat nyernünk” - olvasható az egészségyüért is felelős miniszternek eljuttatott levélben.

A MOK vezetése szerint “a szabályok kényszerű megszegése széles skálán mozog”. Enyhébb esetben csak annyi a gond, hogy nincs folyamatosan szakképzett műszakvezető, de ennél sokkal gyakoribb, hogy nemcsak sürgősségi szakorvos, hanem egyáltalán szakorvos sincs az osztályon. A műszakokat rendszerint rezidensekkel láttatják el.

"A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nem ritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve, úgy hogy mellettük a legkülönbözőbb, vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy

a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárva

 - írta Éger, aki megjegyezte, hogy a problémát az is fokozza, hogy az emberek sok esetben akkor is a sürgősségire mennek, ha az nem indokolt, így növelve azok leterheltségét.

A kamara elnöke szerint a helyzet nemcsak a betegek, hanem a műszakot végző orvosok biztonságát is veszélyeztet. “A fentebb vázolt, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel” - írta Éger.

A minisztériumban nem tudnak ilyen problémáról 

Az Emmi sajtóosztályán keresztül megkérdeztük Balog Zoltánt, hogy mit gondol a kamara elnökének levelében foglalt állításokról, illetve fog-e válaszolni Égernek, ha még eddig nem tette. A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága azzal kezdte lapunknak küldött válaszát, hogy MOK felmérésének “pontos módszere, forrása” ismeretlen előttük.

Hozzátették, hogy ugyan 2017. január 1-től valóban az osztályvezető, műszakvezető szakorvosoknak sürgősségi szakorvos, oxyológiai szakvizsgával kell rendelkeznie, de egy kormányrendelet szerint (96/2003), ha új vagy módosított szakmai minimumfeltételt hirdet a jogszabály, akkor annak hatályba lépésétől két hónap áll a kórházak, igazgatási szervek részére, hogy bejelentsék a “minimumfeltételeknek való megfelelést.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra sem a szolgáltatóktól, sem a Kórházszövetségtől eddig nem érkezett olyan jelzés, amely a MOK által felvetett problémára irányult volna – zárta válaszát az egészségügyi államtitkárság.

Néhány nappal ezelőtt a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság az Emmihez hasonlóan kételkedett a MOK felmérésének megállapításaiban. A társaság elnöke, Berényi Tamás azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy “kollégái azért nem akartak részt venni a MOK felmérésében, mert a társasághoz hasonlóan semmilyen, a tulajdonos és a menedzsment háta mögött zajló adatgyűjtést nem támogatnak, mert az nem szolgál megbízható adatokkal”.

A lap szerint Berényinek és kollégáinak olyan információik vannak a MOK felmérésével kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezik annak hitelességét. Ugyanakkor a sürgősségi szervezet vezetője hozzátette:

A sürgősségi ellátásban is minőségi humánerőforrás-hiány van, ahogyan csaknem minden orvosi területen.

Forrás: Index