A bérköltség az egekben. De hiába, a létszám nem nő, pedig sokan keresnek eladót. Ennyire futja. Így hát veszettül nyomják a túlórát a boltosok. A kis boltok nagy bajban lesznek, már eddig is ezrével bukták el a munkaerőhiányt – írja a blokkk.hu.

2016. első kilenc hónapjában 326 milliárd forintot költöttek bérre a boltosok, ami a fizetésekre rakodó járulékokkal megfejelve

414 milliárd forintot jelent. Ez bizony jócskán több, mint 2015. azonos időszakában, akkor a teljes bérköltség - járulékokkal együtt - 368 milliárd forint volt. A különbség 46 milliárd forint, ami 12%-os többletkiadást jelent, ennyivel emelkedtek a boltokban a fizetések háromnegyed év alatt. A kiskereskedelmi forgalom közben ehhez képest csak 5%-kal emelkedett, a létszám pedig sehogy, sőt, némileg olvadozott is év közben.

A bérköltségek mérlege 2016. első kilenc hónapjában a következő volt:

KSH, milliárd forint, január-szeptember időszaka, bolti kiskereskedelem

Az elmúlt években is folyamatosan emelkedett a bérköltség a boltokban, 2015-ben elérte az 500 milliárd forintot. De hát a 2012-es esztendőhöz mérve három év alatt együttesen a növekedés százalékos ütemét, az éppen csak túllépi a 2016. évit, tehát a legutóbbi háromnegyed évben már közel annyit löktek a béreken a boltosok, amennyit korábban három év alatt együttesen:

KSH, milliárd forint, bruttó kereset és egyéb munkajövedelem

Nincs elég eladó, így marad a túlóráztatás

Sok választásuk nem maradt a boltosoknak, ezért megnyomták a túlóráztatást. Sikerült is a harmadik negyedévek tekintetében rekordot állítani, nem is kicsit. A korábbi években nem emelkedett másfél millió óra fölé a harmadik negyedéves túlóráztatás, 2015-höz képest pedig közel negyedével nőtt a túlmunka:

KSH, harmadik negyedéves időszakok, ezer óra

Sőt, a 2016-os esztendőben a harmadik negyedévi túlóraszám megközelítette az előző év utolsó negyedévének túlmunka értékét, amiben a karácsonyi tumultus is benne volt.

Minimálbér: ebből is látszik, hogy nem fogja kibírni mindenki

A boltosok szívesen vennének fel több eladót, de sok helyen nincs is jelentkező, vagy kevesli a felkínált bért. De hát a bért ki is kell fizetni valamiből, az pedig nem más, mint a bevétel. Jelenleg az átlagot tekintve ennyire futja, amihez hozzá kell tenni, hogy a multiknál az átlag felett fizetik az eladókat. Túlzás azonban azt állítani, hogy a minimálbér emelésnél - a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint - „csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni”. Igaz, hogy a kisboltosok jelentős része nem fogja tudni kitermelni a minimálbér emelést, de hát nem valószínű, hogy a kormány a multik „igényeit” vette volna figyelembe. Inkább a valóban keveset kereső dolgozókét, ha már igényről lehet beszélni. Más kérdés, hogy a kormány a kisvállalkozásoknál elszámolta magát, és nyilván - ilyen a politika - választásokra készül.

Az eddigi tapasztalatok viszont kétségtelenül alátámasztják, hogy a kisboltosok körében nagy a baj. Úgy tűnik, a munkaerőhiány sok boltost elvéreztetett már eddig is, hiszen 2016. első felében csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma, kétezer-négyszáz darabbal. A kisboltosoknál kétezer-hétszáz volt a boltszám csökkenés, ami úgy lehetséges, hogy a nagyobb láncok közben bővítették hálózatukat.

Forrás: blokkk.hu