Sztrájkba léptek két kurta órára a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói: az üzem kára több százmillió forint. A cég erőből kommunikál és ellenszakszervezettel dolgozik, de a lényeg: német szakszervezet vesz részt a magyar autóipari háborúban – és még az anyacég vezérkara is előkerülhet – írja a Vasárnapi Hírek.
Szerda hajnalban mintegy ötven Mercedesszel kevesebb gördült ki a kecskeméti autógyár üzemcsarnokából.
Az ok: az éjjel-nappal termelő üzem harmadik műszakjának dolgozói közül többen rövid sztrájkba léptek. Mintegy hatvan ember szüntette be a munkát (főként a szerelőcsarnokban), így a gyártósor majdnem leállásig lassult.
Ha minden jól megy, óránként 35 járgányt épít a gyár, azaz a sztrájk időtartama alatt 70 autót kellett volna összeszerelni – de csak 20 készült el. Arról lehet vitatkozni, hogy a hatvan ember sok vagy kevés, két dolog viszont tény: az egyik az, hogy már ez a röpke protestálás is sok százmillió forintos kárt okozott a német üzemnek.
Ez pedig érdemben növeli az érdekvédelmi harcot irányító Vasas Szakszervezet zsarolópotenciálját, hiszen a 4500 főt foglalkoztató gyárból mintegy 2600-an jelezték (aláírásgyűjtő íven), hogy hajlandók tárgyalni. Azaz egy hosszabb, napokig tartó akció esetén milliárdokat veszíthet a Mercedes. A másik tény az, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta autógyárban nem volt sztrájk. A mostani azt jelzi: a jövőben új eszközökkel vívják a bérharcot.
Érdekvédővel ütnek
A kecskeméti munkások azért léptek sztrájkba, mert az autógyár csak szolidan emelte volna járandóságukat – körülbelül a felét adta volna annak az emelésnek, amit a Vasas követelt –, amelyik összességében 25-26 százalékkal gyúrná ki a fizetéseket (az alapbér 15 százalékkal izmosodna, és ezt fejelnék meg a különböző pótlékok, prémiumok, juttatások stb.).
Továbbá a Vasas csak egy évre állapodna meg a Mercedes menedzsmentjével, azaz 2018-ban újabb bértárgyalásokba kezdett volna.
Erre a cég nem bólintott rá.
Csakhogy a Vasasnak meghökkentő módon nem a cégvezetéssel kell birkóznia, vagy legalábbis csak részben. Első pillantásra úgy tűnik: egy másik szakszervezettől kell megvédenie a munkásokat.
A másik érdekvédő csoport 2017-ben összesen 12 százalékkal (ez 7 százalékos alapbéremelést jelent) tornászná feljebb a jövedelmeket, és 2018-ban is emelnél a béreket, így összesen 20 százalékkal vihetnének többet haza az alkalmazottak.
Továbbá vállalná, hogy két évig nem száll semmilyen bérharcba. Ez a társaság a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ). Egy alapvetően vasúti szakszervezet (a MÁV-nál egyébként már egy év alatt is két számjegyű emelést szeretne elérni), amelyik állítása szerint mintegy egy éve van jelen a gyárban. Praktikusan a tavalyi bértárgyalások óta.
A szakszervezetek az eddigi gyakorlat szerint a január elsejei taglétszám alapján vehették igénybe a munkaidő-kedvezményt, ám az MTSZSZ év közben is megtehette ezt. A munkaidő-kedvezmény lényege, hogy adott számú tag után a szakszervezeti tisztségviselők egy órát kapnak az érdekvédelmi ügyek intézésére – ha kellően sok a tag, akkor gyakorlatilag csak és kizárólag szakszervezeti ügyekkel foglalkoznak munkaidőben, a cég költségére. Nos, a cég épp szeptemberben tette lehetővé az MTSZSZ-nek, hogy szakszervezeti vezetőjét „kivegye a munkából”.
A bértárgyalások pedig október 11-én kezdődtek. Az MTSZSZ javaslatára pedig egy hónap után áldását adta a cég.
Nem kell a vacsora
Ám az a helyzet, hogy ez nem lehetséges. Egyrészt kollektív szerződést csak a munkavállalók legalább tizedét tömörítő szakszervezet írhat alá (lásd keretes írásunkat), másrészt, ha két reprezentatív társaság fér meg egy gyárban, előbb nekik kell közös nevezőre jutniuk, és csak ezt követően alkudhatnak a munkáltatóval. Ebben az esetben ez nem történt meg, a munkaadó pedig rohamtempóban tette a magáévá az MTSZSZ ötletét. A cég vezetése be is jelentette – két állománygyűlésen, egymás után. Az elsőn még az irodisták foglalták el a színpad felé eső sorokat, így onnan tapsoltak, az első műszak dolgozói viszont némák maradtak.
Sőt! A második gyűlésen a második-harmadik műszak melósai kevésbé voltak visszafogottak: némi fütyülés és ökölkopogás kísérte a bejelentést, merthogy kevesellték a belengetett emelést. A felháborodás őszinte voltát mutatja, hogy még a „gyűlési vacsora” sem kellett a dolgozóknak, noha a cég állta.
A Vasas pedig bejelentette, hogy a cég egyoldalú állásfoglalásának tekinti a cég (és az MTSZSZ) bérjavaslatát, és sebtében sztrájkbizottságot alakított. A cég azonban makacsul kitart, és arra hivatkozik, hogy szakszervezeti megállapodásról van szó.
Úgyhogy hiába ült le szerdán tárgyalni a Mercedes és a Vasas, nem jutott dűlőre egymással. Sőt, a tárgyalások végeztével a szakszervezet két régióvezetőjét (egyébként sztrájkbizottsági tagokat) ki is tessékelték az üzem területéről.
Azonban az online technikának hála a tagokkal kapcsolatban maradtak, így este fél tizenegykor be is jelentették a vezetésnek, hogy sztrájkot szerveznek, és a munkabeszüntetés éjfél után negyven perccel veszi kezdetét. Először úgy tűnt, hogy a sztrájkolókat kihajtják az udvarra és ott is tartják, aztán mégis ülhettek az ebédlőben.
Mindenesetre sikerrel vitték be az első ütést, így a munkáltató most már pontosan tudja: tétje van a tárgyalásoknak.
Az anyák is harcba szállnak
Így új helyzet állt elő szakszervezet és munkáltató számára: megjelenhetnek az anyaszervezetek.
Az előbbi ugyanis egy cselekvőbb érdekvédelemre rendezkedik be – és ebben az anyacég szakszervezete is támogatja (lásd interjúnkat).
Hiszen a szituációból német munkásokat védő IG Metall is profitál: ha Magyarországon tisztességes a bérhelyzet, akkor a német anyacég kevesebb munkát irányít át ide. Utóbbi pedig megtapasztalhatja, hogy a németországi Mercedes-vezetők is beleszólnak az ügybe.
Emlékeztetőül: amikor a sopronkövesdi Autoliv (a cég piacvezető a biztonságtechnikai alkatrészek gyártásában) munkásait a hazai vezetés félvállról vette, informálisan a svéd cégvezetés tett pontot az ügy végére, mivel a termelés folyamatossága mindennél fontosabb.
Forrás: Vasárnapi Hírek
