Rovatok
Közlemények
- Msz EDDSZ Főügyészségi állásfoglalás
- BRDSZ: A Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőinek választásához
- VDSZ: Számoljon a VDSZ-szel!
- Szakszervezeti ajánlás a rendvédelmi kar tagjaira
- Közmunkások tiltakozása a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen
- A TUDOSZ X. küldöttértekezletének nyilatkozata
- Érettségi - MSZOE: csökkentsék a kötelező vizsgatárgyak számát!
- A költséges érettségi vizsgarendszer felülvizsgálata szülői nézőpontból
- A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete küldöttértekezletének állásfoglalása
- A BRDSZ nyílt levele a Belügyminiszterhez
- Megkapják elmaradt bérüket a Tesco pénztárosai
- MUOSZ: A Sajtószabadság Világnapjára
- A VDSZ javítaná tagjai életminőségét
- Megélhetési válság: a kormány egyetlen társadalmi követelést sem teljesített
- A szakszervezeti konföderációk letették voksukat a nagykoalíciós hazaáruló politika mellett
- MSZOSZ díjakat és érdemérmeket adtak át
- LIGA Szakszervezetek: Európa mi vagyunk!
- MSZOSZ: Megkoszorúzták a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművét
| A szakszervezeti szövetségek vezetői nem tudtak érdemi szakmai vitát folytatni az Mt. tervezett módosításairól |
 |
 |
 |
 |
| Írta: Szakszervezetek.hu (d.l.) |
| 2011. augusztus 11. csütörtök, 22:22 |
|
Sikertelennek minősítették a szakszervezeti vezetők a munka törvénykönyvéről tartott csütörtöki találkozót a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Az új munka törvénykönyvéről szerintük haladéktalanul háromoldalú tárgyalásokat kell kezdeni a minisztérium, a munkavállalók és a munkaadók között. Az [origo]-nak, MTI-nek és a Szakszervezetek.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők kétségbe vonták a kormányzati szándékot az érdemi vitára. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a megbeszélés után az [origo]-nak elmondta: a találkozón nem tudtak érdemi szakmai vitát folytatni a tervezett módosításokról, mert a minisztérium még nem dolgozta fel a tervezethez érkezett javaslatokat. Pataky Péter szerint a mostani egyeztetési körök előtt elmaradt a politikai egyeztetés arról, hogy szükséges-e, és ha igen, miért és milyen elvek mentén a munka törvénykönyvének a módosítása, ezért a szakszervezetek a találkozón is kiemelték, hogy a szakmai egyeztetések előtt erre mindenképpen sort kellene keríteni. A szakszervezetek akár jövő héten is készek az érdemi vitára, és a munkaadók bevonásával szeretnék folytatni az egyeztetéseket, most erre várják a minisztérium válaszát - mondta Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke szerint az ülést „nulladik találkozónak" lehet minősíteni, amelyen tisztázhatták volna az álláspontokat arról, hogy miként fognak érdemi egyeztetést folytatni. Pataky szerint ugyanakkor a helyettes államtitkár arra nem volt felhatalmazva, hogy a következő egyeztetési kör részleteiről is tárgyaljon. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke is sikertelennek értékelte a délelőtti tárgyalást. Az [origo] kérdésére közölte, hogy az 1992-es munka törvénykönyve egyéves előzetes egyeztetés után lépett hatályba, ezért nagyon erős volt a társadalmi legitimációja, és ez segített az alkalmazásban is. Szerinte nincs létjogosultsága azoknak az érveknek, hogy az ország gazdaságának a megváltozása miatt mindenképpen szükség van új munka törvénykönyvére. Borsik János hozzátette: a szakmai kidolgozatlanság a munka világán túlnyúló feszültséget okozhat a társadalomban, és a társadalmi támogatottságot nélkülöző törvény alkalmazása is nehézségekbe ütközne. A szakszervezeti vezető kérdésünkre elmondta, egyelőre még nem aktuális, hogy válaszlépésen gondolkodjanak arra az esetre, ha a kormány nem hajlandó elkezdeni az érdemi egyeztetést. Borsik János arra számít, hogy a kormány pénteki egyeztetése a munkáltatókkal már „simulékonyabb, barátságosabb" lesz, szerinte ugyanis „munkáltatói megrendelések érhetők tetten a tervezetben". Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke is azt mondta az Origónak: a szakmai, szakértői javaslatokat csak politikai egyeztetés után lehet részletesen megvitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ)elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az egyeztetés ténye önmagában pozitív, de az érdekképviseletek szeretnék látni a törvénykönyv módosításának politikai indokait, ugyanis a tervezet álláspontjuk szerint nem szolgálja sem a foglalkoztatás bővülését, sem a gazdaság dinamizálását. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint is számos olyan pont - például a munkáltató felé való hangsúlyeltolódás, valamint az egyéni és kollektív jogok sérülése - van a tervezetben, amely politikai döntést igényel, az érdemi, szakmai egyeztetés csak ezután kezdődhet. A SZEF elnöke felhívta a kormány figyelmét arra,hogy a tervezetről a közszféra érdekegyeztető fórumain is tárgyalni kell, mert az Mt. az egyébb jogállás törvényekre is hatást gyakorol, - nyilatkozta a Szakszervezetek.hu-nak. Varga László felvetette annak a lehetőségét is, hogy a szélesebb értelemben vett közszolgálat munkajogi szabálya különűljön el az Mt.-től. Egyben reményét fejezte ki, hogy folytatódnak a háromoldalúvá bővülő egyeztetések. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint most igazolódott annak a kormányzati felfogásnak az alaptalansága, hogy az Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egy értelmetlen és fölösleges intézmény. Ugyanis mára kiderült, hogy egy ilyen súlyú törvény előkészítése megkívánja a háromoldalú érdekegyeztetést, s a megfelelő szakmai vitát, ezt nem pótolja a levelek tömege. A mai beszélgetés nyomán kiderült: szükség van politikai döntésekre a tervezett törvény koncepciójáról, szükség van a tervezet elkészítésére, ami a szakemberek feladata, majd szükség van a szakértői vitára, ahol a három oldal, - a kormány, munkáltatók, munkavállalók -, a témában jártas szakemberei megvitatják a tervezetet és összevetik a beérkezett javaslatokkal, - hangsúlyozta az ÉSZT elnöke a Szakszervezetek.hu-nak. Az így elkészített javaslat kell, hogy ismételten a politikai fórum elé kerüljön, s ott szülessen meg a végső döntés a tervezetről. Kuti László szerint erre még van idő, s javasolta, hogy a mai előkészítő tárgyalást követően szabad elhatározásból, új intézmény létrehozása nélkül az érintett három fél bevonásával ezt az utat kövessük: koncepcionális döntés - szakértői vita - politikai döntés. Ez után kerüljön a javaslat a parlament elé. Így mindenki magáénak tudhatja az elkészült javaslatot. Forrás: ORIGÓ.hu / MTI, Szakszervezetek.hu |
|
|
Kapcsolódó cikkek :
» Szakszervezeti javaslatcsomag a Munka törvénykönyve átmeneti szabályairól
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium...
» Kuti László az ÉSZT régi új elnöke
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tisztújító és program alkotó kongresszust tartott kedden. A kongresszus küldöttei a...
» Szakszervezetek: Nem javult a munkaerőpiac és a munkavállalók helyzete sem
A kormány a ciklus első két évében nem tudta növelni a foglalkoztatottságot Magyarországon, a munkavállalók helyzete pedig romlott - vélekedik a kabinet eddigi...
» Vidéki jövedelemkiegészítő program indul
Jövedelemkiegészítő program indul kiváló minőségű magyar baromfitermékek előállítására, és bővül a munkáért nyúltenyésztési program is - közölte a tárca.
» Munkajogi információs nap Szombathelyen
Munkajogi információs napot rendeznek ma a szombathelyi MMIK-ban, a július 1-től életbe lépő új Munka törvénykönyvéről is tájékozódhatnak az érdeklődők várhatóan 15.30-ig –
 Mottó: De miről önmagunk lemondunk, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
(Deák Ferenc)
|
Szakszervezetek plusz
 |
