Immár egy hete nem köthetünk állami támogatással lakástakarékpénztári szerződést, amely bár nem érinti a volt ügyfeleket, mégis rengetegen esnek el - a mai alacsony kamatkörnyezetben - a kiemelt megtakarítási lehetőségtől. A lakástakarékok megszüntetéséről és várható hatásairól mi is írtunk, kevesen beszélnek viszont az érintettek egy másik csoportjáról, az üzletkötőkről, akiknek immár húsz éve jelentett megélhetést ez a nagyon népszerű konstrukció – olvasható a Pénzcentrumon.

 A lakástakarékpénztári megtakarítások kiemelten népszerűek voltak a lakosság körében, a szerződéskötések magas számának alakulásában pedig nagy szerepe volt az ügynököknek. 2017-ben összesen 56 746 darab lakástakarékpénztári szerződéskötés történt független közvetítőkön keresztül, amely a 446,1 milliárdos összes hitelkihelyezésnek több mint a fele, 247,6 milliárd forint az MNB adatai szerint. Azaz csak a közvetítőkön keresztül kötött lakástakarékpénztári szerződések összege egyedül meghaladta az ügynökök által kihelyezett összes hitelösszeg felét. A jelentés szerint

2017-ben összesen 9926 fő foglalkozott pénzügyi értékesítéssel, ami azt jelentheti, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítások visszaesésével több ezer ember megélhetése kerül veszélybe.

Noha maga a lakástakarékpénztári megtakarítási forma megmarad,

az állami támogatás megszűnése miatt borítékolhatóan alacsonyabb lesz az érdeklődés.

Aki tehette, az utolsó nap még megkötötte a szerződést - ennek köszönhetően pedig az ügynökök is átlagon felüli jövedelemhez jutottak. Hosszú távú megélhetésük azonban kérdésessé vált. Különösen igaz ez azon ügynökök esetén, akik nem valamely nagyobb, kiterjedtebb kínálattal rendelkező bankok munkatársai voltak - esetükben az átképzés megfelelő megoldás lehet -, hanem olyan pénzintézeteké, amelyek forgalmában a lakástakarék rendkívüli jelentőségű volt.

Annyi bizonyos, hogy

azok a közvetítők, akik kizárólag a lakástakarékpénztári szerződésekből éltek, vagy pályaelhagyásra kényszerülnek, vagy más pénzügyi konstrukcióra kell alapozniuk tevékenységüket.

A reálbérek növekedése miatt a növekvő megtakarítási hajlandóság ugyanakkor bizakodásra adhat okot a tanácsadók számára, az egymással éles versenyt folytató pénzintézetek ugyanis minden bizonnyal örömmel fogadják a nagy tapasztalattal rendelkező munkaerőt - hiszen ebben a szakmában nagyon fontos az illető tapasztalata és a kiterjedt a kapcsolatrendszere. Mi is találtunk néhány hirdetést, ahol celzottan az eddig lakástakarékpénztári üzletkötéssel foglalkozó munkatársakat keresnek.

Azoknak sem kell kétségbe esni ugyanakkor, akik szakmájuk feladására kényszerülnek. Bár a lakástakarék szerződések remek többletkereseti lehetőséget jelentettek a foglalkozásukat másodállásban űző közvetítőknek, őket - főállásuk miatt - nem veszélyezteti egzisztenciális ellehetetlenülés.

Nehezebb helyzetben vannak, akik a szerződéskötést teljes munkaidőben végezték, és nem tudnak tovább dolgozni a közvetítés területén.

Esetükben szerencsés körülménynek tekinthető, hogy a gazdaságban betöltetlen álláshelyek zöme várja a munkaerőpiacon megjelenő új munkavállalókat - így aztán a lakástakarékpénztárak beszántása várhatóan nem okozza majd tömegek egzisztenciális megsemmisülését.

Forrás: Pénzcentrum