Hogyan fizethető saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
"Kifizethető-e munkavállaló részére adómentesen az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) szerinti saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint, amennyiben az érintett munkavállaló nem felel meg a 39/2010. kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételeknek?"
A saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint, (vagy akár több is) kifizethető, de figyelembe kell venni, hogy az csak akkor nem számít adóköteles bevételnek, ha megfelel az Szja. tv. 25. § (2)–(4) bekezdés rendelkezéseiben foglaltaknak, azaz:
„(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
- ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
- bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.”
A munkába járásról szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet szerint:
„4. § (1) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
- a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
- b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
- c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
- d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
(2) A költségtérítést az Szja tv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg és az (1) bekezdésben meghatározott összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.”
Mindez azt jelenti, hogy ha az érintett munkavállaló nem felel meg a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételeknek, a napi munkába járás jogcímen kilométerenkénti 9 vagy 15 forint után a munkavállalónak és a munkáltatónak a munkabérre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, megfizetnie és bevallania a közterheket.
Forrás: Adózóna
