Rövid távon, viszonylag kevés pénzből megvalósítható, de gesztus értékű kérések sorával fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az új kormányhoz - közölte Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
Szűcs Tamás ismertette: a levelet csütörtökön elküldték Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Varga Mihály pénzügyminiszternek.
Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke
A szakszervezeti vezető szerint a 16 tételből álló kéréscsomag első hat pontjának megvalósítása kevés pénzből, esetenként jogszabály-módosítással is megoldható, így alkalmas arra, hogy újraindítsa a
„ledermedt egyeztetési folyamatot”.
A kérések között szerepel a papír alapú igazolvány és az utazási támogatást igazoló „fecni” helyett a műanyag pedagógusigazolvány; a nyugdíjasokra vonatkozó törvények módosítása, hogy a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával enyhíthessék a pedagógushiányt; valamint a kötelező pedagóguskari tagság eltörlése is.
Szűcs Tamás elmondta,
kérik, hogy a béremelés utolsó elemét ne differenciáltan, hanem az alapbérbe építve fizessék ki, és külön kerettel biztosítsák a jutalmazás, differenciálás lehetőségét.
Kitért arra:
míg a tankerületekben megemelték az osztályfőnöki pótlékot, a szakképző intézményekben nem, és szeretnék, ha megszűnnének az ilyen és ehhez hasonló megkülönböztetések.
Szeretnék továbbá, ha a pedagógusok munkaterhelés-vizsgálatát a statisztikai reprezentatív mintavétel szabályai alapján, a PDSZ bevonásával végeznék.
Kérik, hogy vegyék le a pedagógusok válláról a honvédelmi intézkedési tervvel kapcsolatos, szerintük felesleges adminisztratív terheket.
A hosszú távú kérések között korábban már megfogalmazott követelések szerepelnek, mint például, hogy hozzanak létre önálló oktatási tárcát, állítsák vissza a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámokat, számolják el és fizessék ki a többletmunkákat, állítsák vissza a pedagógusok bérének vetítési alapját a mindenkori minimálbér szerint.
Kérik továbbá, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezésekor
„vegyék figyelembe a diákok jelenlegi túlterheltségét, a magyar társadalom differenciálódását és készítsenek a már a rendszerben lévők számára átmeneti szabályokat”
valamint, hogy „növeljék az állami fenntartású intézmények autonómiáját úgy, hogy azok ne függjenek jobban a tankerületektől, mint a korábbi fenntartóiktól” - tette hozzá Szűcs Tamás.
