Ma már minden bölcsődeszerűen működő korábbi szolgáltatást bölcsődeként kezelnek, és ezek ily módon jelennek meg a statisztikákban is. Tavaly 46 787 férőhely jutott az összesen 280 ezer 3 év alatti gyerekre – írja a 168 óra.

Április 21. az első magyarországi bölcsőde megnyitásának 166. évfordulója volt. Ma, a bölcsődék napja alkalmából tartott ünnepségen kitüntetéseket adtak át bölcsődei dolgozóknak a Pesti Vigadóban.  Ezen jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára, Novák Katalin, hogy még az idén 3-4 ezerrel bővül a bölcsődei férőhelyek száma. Hangoztatta, hogy annyi bölcsődét, illetve bölcsődei férőhelyet kell kialakítani, amennyire szükség van, és ott kell ezeket az intézményeket létrehozni, ahol igénylik, akkor is, ha ez nagy kihívást jelent. Az államtitkár komoly eredménynek nevezte, hogy elérték, a korosztályhoz tartozó gyermekekre még soha nem jutott annyi férőhely, mint most. Magyarországon jelenleg 48 ezer bölcsődei férőhely van. Novák Katalin azt is megemlítette, hogy egyre vonzóbb a bölcsődei munka.

Az optimista kormányzati kommunikációval szemben az ágazati szakemberek merőben mást állítanak.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke a Vasárnapi Híreknek adott interjúban ismertette a tényleges helyzetet, és hogy mekkora a férőhelyhiány a bölcsődékben. Rávilágított, hogy bár Magyarország 2002-ben vállalta, hogy 2010-re a gyerekek 33 százalékának lesz elérhető bölcsődei szolgáltatás, ez mostanáig nem teljesült. A férőhelyek száma valóban növekszik, de így is csak a gyerekek 16-17 százalékának jut egy.

Korábban a családi napközik valamennyire javítottak a férőhelyek hiányán, de tavaly januári hatállyal az Orbán- kormány ezt átszervezte, szigorította a működési feltételeket. Ennek eredményeképpen az 1188 családi napközi 941-re, a 8500 férőhely pedig 6044-re csökkent.

Az Orbán-kormány ma már minden bölcsődeszerűen működő korábbi szolgáltatást bölcsődeként kezel, és ezek ily módon jelennek meg a statisztikákban is. Így a klasszikus bölcsődék mellett ide kell sorolni a családi, mini- és munkahelyi férőhelyeket is. Ezzel úgy tűnik, mintha jelentős mértékben bővültek volna, és közelednénk az EU-s vállalásaink felé, de ez csak játék a számokkal.

Tavaly 46 787 férőhely jutott az összesen 280 ezer 3 év alatti gyerekre.

Novák Katalin tavaly januárban még arról beszélt, hogy 2014 és 2020 között 60 ezerre növelik a bölcsődei férőhelyek számát, de a 2018-ra vállalt 3-4 ezer új férőhely fényében ez sem fog teljesülni.

Annak ellenére, hogy Magyarországon  rengeteg családnak lenne szüksége a szolgáltatásra, 2610 településen nincsen bölcsőde, csak 590 településen van ilyen intézmény. Munkahelyi bölcsődét csak hét, főként költségvetési intézmény üzemeltet 49 férőhellyel, pedig ez is csökkenthetné a hiányt.

Szakemberhiánnyal is küzd az ágazat, hatalmas a fluktuáció, körülbelül 200 állás betöltetlen. Az alacsony bérek miatt sokan hagyják el nem csak az ágazatot, hanem az országot is. Hiába vannak kitéve magas testi és pszichés munkaterhelésnek a bölcsődei szakdolgozók,

keresetük kevesebb, mint a fele az OECD-országokban dolgozókénak.

Egy középfokú végzettségű dolgozó pótlékokkal együtt havonta nettó 133 ezer forintot keres.

Diplomások esetében ez kevesebbet (nem tévedés, kevesebbet), 121 ezer forintot jelent.

Képzettségtől függően, nyugdíj előtt ez az összeg 171 és 224 ezer. Az elnök érdeklődésünkre elmondta, hogy az aránytalanság a pedagógus bértábla 2014-es rögzítése miatt van.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke a Bölcsődék Napja alkalmából pénteki köszöntőjében azt mondta, hogy a bölcsődei dolgozók bérhelyzete nem tükrözi azt a megbecsülést, mint amelyről a az Orbán-kormány politikusai hangzatos kijelentéseket tesznek

Szűcs Viktória érdeklődésünkre megerősítette, hogy egy tavalyi államtitkári bejelentés szerint az Orbán-kormány év végére 60 ezerre akarta növelni a bölcsődei férőhelyek számát, és minden olyan településre ígért bölcsődét, ahol legalább 40 három év alatti gyerek él, vagy legalább öt gyereknek a szülei igénylik a szolgáltatást a településen. 

Arról egyelőre nincs információ, hogy a bölcsődéket üzemeltető önkormányzatok miből fedezik az új férőhelyek létesítését és az ezzel együtt növekvő szakemberhiányt.

Forrás: 168 óra