Figyelemre méltó információt tett közzé a minap a Világgazdaság a betöltetlen álláshelyek számát összegző cikkében. Közlésük szerint ugyanis azért nem ismerhetünk pontos adatokat ebben a tárgyban, mert a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) a „közszférából már 2016 óta nem érkezik friss adat, így a hivatal minden negyedévben a 2015 végén mért 14 510-zel számol. Minden bizonnyal ennél több munkahely áll betöltetlenül a költségvetési szektorban is, hiszen a trend ott is növekvő volt az elmúlt években” – írja a Magyar Nemzet.
Megkerestük az ügyben a KSH sajtóosztályát, amely készségesen válaszolt kérdéseinkre. Mint írták, az üres álláshelyek számát a központosított illetményszámfejtő rendszert használó költségvetési szerveknek a Magyar Államkincstárnak kell jelenteniük. Csakhogy ezt vagy nem teszik meg, vagy a kincstár mulasztja el továbbítani azokat, így a statisztikai hivatal válasza szerint „a magas és tendenciájában növekvő válaszmeghiúsulás” az oka, hogy „2016 I. negyedéve óta a KSH nem tudta publikálni az aktuális negyedévi adatgyűjtés eredményeit”. Hogy a hiányt pótolják, visszamenőleges adatgyűjtést kezdeményeztek az államkincstár közreműködésével. Ha ezzel végeztek, közzéteszik a számokat.
Felkerestük az ügyben a Kormányszóvivői Irodát is, de ott már kevésbé voltak készségesek – egyelőre azt sem jelezték, szándékoznak-e válaszolni a kérdéseinkre. A vonatkozó törvény mindenesetre egyértelmű: ha egy erre kötelezett elmulasztja az adatszolgáltatást, az illetékes kormányhivatal közigazgatási bírsággal sújthatja. Ennek összege természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy, illetve személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100 ezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. Nem tudunk arról, hogy az elmúlt bő másfél évben ilyen bírságot valamely költségvetési szervre kiróttak volna.
Megszólítottuk az ügyben Mellár Tamás közgazdászt, aki 1998 és 2003 között a KSH elnöke volt. Mint mondta, példátlannak tartja, hogy gyakorlatilag maga az állam nem teljesíti a kötelezettségeit, és ezzel ellehetetleníti a statisztikai hivatal munkáját. – Korábban ez sosem fordult elő. A közszféra adataihoz a hivatal mindig könnyen, minden nehézség nélkül hozzáfért. Ráadásul ezek az adatok nagyon pontosak és naprakészek is voltak – jelentette ki. Véleménye szerint az államigazgatás teljesítménye általában is sokat romlott az elmúlt években, és ennek a humánpolitikai szempontok megváltozása lehet az egyik oka a rengeteg adminisztratív változás mellett. – Feltűnő, hogy a személyi állományt nem a szakmailag legrátermettebb, hanem a vezetéshez leglojálisabb emberekkel igyekeznek feltölteni, ennek pedig a minőségi munka látja kárát – mondta.
A Magyar Államkincstár egyébként 2012-ben kapott arra 1,5 milliárd forintot, hogy létrehozza a központosított illetményszámfejtő rendszert, vagyis a Kirát. Az elgondolásnak az volt a lényege, hogy a tízezernél is több költségvetési szerv alkalmazottainak bérszámfejtését egy helyen, egy közös programmal végezzék. Eredetileg 2014-ben kellett volna felállnia a rendszernek, de az indulás 2015 végére tolódott, a várt egyszerűsödés helyett pedig káoszt szült az újítás. Egy sor közszolga panaszkodott például, hogy késve kapta meg az adóigazolását, mások azt kifogásolták, hogy a fizetésük nem érkezett meg a szokásos időpontban.
Forrás: Magyar Nemzet
