2017-től új kormányrendelet szabályozza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét. Cikkünkből megtudhatja az alapítványok és az egyesületek könyvvezetésére és beszámolókészítésére vonatkozó főbb szabályokat – írja az adozona.hu.
A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Rendelet) – amely a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet helyébe lépett – az egyik jelentős változás, hogy a közös szabályok és az egyes szervezettípusra vonatkozó előírások elkülönülnek.
Alapítvány, egyesület
Az alapítványokra, egyesületekre (továbbiakban: civil szervezetek) vonatkozó előírásokat a Rendelet I-III. fejezete tartalmazza.
Az I-II. fejezet az egyéb szervezetekre vonatkozó általános előírásokat, a III. fejezet a civil szervezetekre vonatkozó sajátos szabályokat fogalmazza meg.
E tekintetben új előírás, hogy kiterjed a Rendelet hatálya a civil szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeire is. Ez azzal jár, hogy alapítvány és egyesület által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségének a Rendelet szerint kell eleget tenni, bár a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) a létrehozóra bízza azok megállapítását.
Természetesen az alapítvány és egyesület által alapított más önálló jog személyiséggel rendelkező szervezet is köteles a Rendelet szerint eljárni a könyvvezetés és beszámolókészítés során. (Más által – például egy gazdasági társaság által – alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény esetében az alapító élhet a választás jogával).
Könyvvezetés
Változatlan az a rendelkezés, hogy a vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezetnek – a könyvvezetéstől függetlenül – külön ki kell mutatni az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, ráfordításait (költségeit), kiadásait, valamint az alap- és a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét.
Ehhez kapcsolódóan – az eddigitől eltérően – úgy szabályoz a Rendelet, hogy ha a ráfordítás (költség) az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódik, akkor azt a tényleges használat (az igénybevétel) arányában kell megosztani az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység között.
Kivételt jelent, ha a tényleges használat nem állapítható meg, ekkor ugyanis – azonosan a korábbi előírással – a megosztás alapjául a bevételek szolgálnak.
Itt jegyzem meg, hogy e változást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) nem követte. Az adózás előtti eredményt módosító tételek közül ugyanis azokat, amelyek az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódnak, változatlanul a bevételek arányában megosztva kell figyelembe venni.
Forrás: adozona.hu
