Általános a felháborodás az alacsony egyetemi ösztöndíjak miatt. A hallgatók vagy cinikus viccelődéssel említik a témát, vagy kifejezetten dühösen – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A szervezet már tiltakozott amiatt, hogy a kormány az elmúlt 10 évben nem emelte a hallgatói ösztöndíjakat, és a jelek szerint jövőre sem kívánja megtenni. „A 2018. évi költségvetési törvény szerint Magyarország kormánya számára nem fontosak a felsőoktatási hallgatók, és nem érdekes, hogy milyen körülmények között töltik mindennapjaikat” – írták júniusban.
Pedig a HÖOK nemcsak hogy kutatásokkal támasztotta alá a hallgatók rossz helyzetét, de konkrét javaslatokat is kidolgozott az ösztöndíjrendszer átalakítására. Például úgy vélik: az egy hallgatóra jutó évi 119 ezer forintos normatívát 172 ezer forintra kellene növelni. Ez kompenzálná az elmúlt 10 évben mért inflációt, így az ösztöndíjak visszanyernék a 2007-es reálértéküket. Ehhez pedig a jelenlegi 31 milliárd forintos forrás 43 milliárdosra növelésére lenne szükség. Utóbbi még mindig kirívóan alacsony például az 1992-es ráfordításokhoz képest, mikor is egy hallgatóra (akkori értékről átszámítva) még 540 ezer forintnak megfelelő összeget költött az állam.
Mint Gulyás Tibor elmondta, a HÖOK az elmúlt hónapokban Jövőkép címen fórumsorozatot tartott a hallgatóknak. A rendezvényeken mindig a legelső, égető kérdések között hozták fel a tanulók az ösztöndíjak kérdését. Ez pedig nem is csoda, ha megnézzük, mennyi állami ösztönzés jár ma egy tanulmányait komolyan vevő fiatalnak. Ma egy 4,5-ös átlagot teljesítő diáknak hozzávetőleg átlagosan 13 ezer forintnyi tanulmányi ösztöndíj jut egy hónapra. Ám vannak olyan intézmények is, ahol csak a törvényi minimumot, vagyis havonta mindössze hatezer forintot fizetik ugyanilyen teljesítményre. Ennek következményeként a HÖOK-elnök szerint az a „rendkívül ijesztő tendencia” van kibontakozóban, hogy a fiatalok tanulás melletti munkavállalása hatalmas mértékben megnő. A HÖOK korábbi vizsgálatokból kinyert adatai alapján míg 2007-ben a hallgatók bevallása szerint jövedelmük 25 százaléka származott munkából, ez 2015-re már 41 százalékra nőtt. „Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.
Ugyancsak negatív folyamatként jellemezte, hogy jelentős mértékben növekedett a családok anyagi hozzájárulásának aránya a fiatalok tanulmányaihoz. Például a szervezet 2007-es adatai szerint a diákok 58 százalékát támogatták szülei havonta, ám ez 2015-re 74 százalékra nőtt. Ez pedig Gulyás szerint tovább erősíti a felsőoktatás szelektív jellegét. Hozzátette azt is: már most is látni, hogy egyre kevesebb a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű diák a felsőoktatásban. „Ha az ellátórendszer azt az üzenetet küldi, hogy bizonytalanság van, nincsenek meg a felsőoktatásba való bekerülésükhöz és bennmaradásukhoz szükséges erőforrások, akkor egyre többen maradnak távol a diplomaszerzéstől” – fogalmazott.
Ennek fényében különösen tanulságos a HÖOK egy másik, szintén 2015-ös felmérése, amelyben a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat kérdezték megélhetésükről. A lesújtó eredmény szerint a megkérdezettek közel 42 százaléka arról számolt be: hónapról hónapra anyagi gondok és nélkülözések közepette él. További 41,5 százalék pedig azt jelezte: éppen csak hogy kijön a jövedelmeiből. Sőt, ha a teljes felsőoktatásban részt vevő diákok számához hasonlítjuk a hátrányos helyzetűek jövedelmét, azt is láthatjuk: életszínvonaluk jelentősen eltér gazdagabb vagy akár csak átlagos helyzetű társaikétól. Többet kell költeniük utazásra, lakhatásra és étkezésre, míg kevesebbet tudnak fordítani kulturális kikapcsolódásra és szórakozásra.
A HÖOK egyébként nem csak az ösztöndíjakkal nincs kibékülve, hanem a hallgatóknak lakhatást nyújtó kollégiumi rendszerrel sem. Bár üdvözölték, hogy a kormány tavaly Országos kollégiumfejlesztési stratégiát fogadott el, úgy vélik, ez felülvizsgálatra szorul.
Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg. Kérdésünkre, hogy a HÖOK kész lenne-e akár tüntetésre is, ha nem rendeződik a hallgatók helyzete, igennel válaszolt, de hangsúlyozta, hogy elsősorban tárgyalásos úton akarnak megoldást találni.
Nagy kérdés, hogy a hallgatók milyen eredményeket tudnak majd elérni az esetleges tárgyalásokon. Ugyanis mint lapunk beszámolt róla, múlt héten jelent meg a kormányzat 2020-ig szóló felsőoktatási stratégiai cselekvési terve. Ebben viszont nem találni a HÖOK által szorgalmazotthoz hasonló átfogó elképzelést sem az ösztöndíjak reformjáról, sem pedig az arra fordított összegek érdemi növeléséről.
Forrás: Magyar Nemzet
