A kormány egymás ellen próbálja fordítani a különböző szinteken dolgozó hivatalnokokat, ám ők kiállnak az egységes elbírálásért, az önkormányzati vezetők pedig melléjük álltak. Közösen sztrájkolnak két hét múlva – írja a Népszava.
Az önkormányzatok nem magánvállalkozások, ugyanúgy a köz szolgálatában állnak, mint az állami hivatalok, munkatársaik is ugyanolyan megbecsülést érdemelnek – jelentette ki Tarlós István az első Közigazgatás Napja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Újvárosháza Dísztermében. A főpolgármester a helyszín biztosításának gesztusa mellett azt is üzente a kormánynak, hogy töröljék el a két szektor megkülönböztetését. Nyomatékként azt is hozzátette, hogy a történelemben csak azok a társadalmak tudtak hosszú ideig fennmaradni, amelyek erkölcsi és anyagi értelemben is megbecsülték a köz szolgálatában álló tisztviselőket, tanárokat, orvosokat, rendőröket, akik pedig nem ezt tették, hamar belebuktak. Tarlós szerint ugyanis politikusok jönnek és mennek, az állandóságot egy társadalomban a köztisztviselők és közalkalmazottak jelentik.
A főpolgármester tehát nyíltan kiállt a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) kezdeményezése mellett, hogy a Lázár János javaslatára megszüntetett szabadnap, a Köztisztviselők Napja helyett mostantól július elseje legyen a Közigazgatás Napja. A kancelláriaminisztert sokak szerint kicsinyes bosszú vezette a húszéves hagyomány felszámolásakor, amikor a KKDSZ kiharcolta, hogy a szociális munka napja, november 12-e legyen munkaszüneti nap az ágazat dolgozóinak. A szakszervezet elnöke közigazgatás-történeti eseményként értékelte az új ünnep meghirdetését, amivel azt akarják hangsúlyozni, hogy a magyar közigazgatás egységes rendszer, amelynek tagjai egyforma megbecsülést, így egyforma béremeléseket érdemelnek, hívják őket állami tisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, vagy önkormányzati alkalmazottnak. Boros Péterné kiemelte, az új ünnep az együvé tartozás, egy szakmai közösség identitásának kifejezése.
Az érdekképviseleti vezető a július 17-ére meghirdetett kétórás sztrájkjukról szólva jelezte: a központi közigazgatásban dolgozók eredményesen, jogszerűen sztrájkolhatnak, ugyanakkor tárgyalások kezdődtek a béremelésről, és "van remény a megállapodásra". Hozzátette: az önkormányzati köztisztviselők több mint ötöde vállalta már a törvényes sztrájkban való részvételt, a közalkalmazotti területen pedig "a teljes vízügyi ágazat beleállt", az érintettek 75, Budapesten 92 százaléka hajlandó részt venni a megmozdulásban. Hangsúlyozta: arra akarnak rámutatni, hogy nem lesz megfelelő az államigazgatás működése, ha elmennek az munkavállalók, mert 9 éve nem volt keresetnövekedés.
Acsay Ákos, Nőtincs polgármestere, a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb településeken leépülőben vannak az alapszolgáltatások, bezárnak a rendelők, iskolák, lassan a takarékszövetkezetek is, és következik a polgármesteri hivatalok kiürülése. Sokan elmennek, nincs utánpótlás, a közmunkásokénál csak kicsivel több pénzért a napi munka mellé a kormány minden hónapban kitalál valami pluszfeladatot, és amikor ezt már nem bírják hibátlanul teljesíteni, akkor jön a büntetés. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) alelnöke, Pergő Margit berhidai polgármester szerint különösen a pénzügyi, számviteli területen nincs utánpótlás.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke pedig kijelentette, hogy egységes bérrendszert kellene bevezetni a közszférában, amely a mindenkori minimálbérhez viszonyítva állapítja meg a fizetési kategóriákat és emeléseket, a szakmai és érdekvédelmi álláspontok képviseletére pedig szerinte szükség lenne a parlament második kamarájának létrehozására. Gémesi összefogásra biztatott, különben a közszféra jövője reménytelen.
Csendes Semmelweis-nap
Július elseje egyben az egészségügyben dolgozók ünnepe is, az anyák megmentője, Semmelweis Ignác születésnapja emlékére. Hosszú évek óta tart az ápolók és a fiatal orvosok küzdelme a jobb megbecsülésért, a tisztességes bérekért és egy jobb színvonalú ellátásért, de a kormány eddig nem volt képes átfogó egészségügyi reformcsomagot asztalra tenni. A létszám egyre fogy, már 120 ezernél kevesebben dolgoznak a betegekért, az ezredfordulón még 144 ezren voltak.
Forrás: Népszava
