Szakértők szerint nem enyhítenek majd a munkaerőhiányon a nyugdíjas-szövetkezetek, ráadásul adózási szempontból is felvetnek néhány kérdést.
Butaság – véleményezte a kormány szándékát a Világgazdaság kérdésére Simonovits András nyugdíjszakértő. A hét elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a törvény, amely alapján a diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek. Az MTA tudományos tanácsadója szerint ez önmagában nem segíti a nyugdíjasokat. Olyan, mintha télen, törött ablak mellett valaki azt tanácsolná, hogy ne az ablakot javítsuk meg, hanem inkább tegyünk egy üveg vizet a fűtőtestre – és párologtassunk.
Pedig a kormányzati szándék sokakat érint: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 2,7 millióan részesülnek jelenleg nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy valamilyen egyéb járandóságban. Közülük körülbelül 2 millióan úgynevezett saját jogú nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint több mint 1,8 millióan kapnak 50 és 200 ezer forint közötti nyugdíjat. E keresetet egészíthetnék most ki a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül azok a nyugdíjasok, akik még szeretnének dolgozni. Legalábbis a kormánynak ez a szándéka: Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója szerint 1 millió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni – azaz a nyugdíjasok közel fele. Elmondta, hogy az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.
A nyugdíjszakértő ugyanakkor úgy véli, hogy a rugalmas korhatár visszaállítása inkább enyhítene a munkaerőhiányon. „Meg kell szüntetni azt a nyugdíjazási rendszert, amely szerint a nők negyvenéves jogviszony után nyugdíjba mehetnek, míg a férfiak még negyvenöt év után sem” – fogalmazott Simonovits. Szerinte amíg előfordul olyan, hogy egy középiskolai tanárt a tanév közepén elküldenek, nyugdíjazzák, majd mégis megengedik neki, hogy legalább a tanév végéig taníthasson, addig nem érdemes ilyen szövetkezetekben gondolkodni.
Pedig a kedvezményes adózási forma sokaknak vonzó lehet. Miután a szövetkezeti tagsággal nem jár biztosítási jogviszony, így a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmek után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni a nyugdíjasoknak, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót – amennyiben a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Ráadásul emellett a nyugdíjukat is megtarthatják. Ugyanakkor Angyal József okleveles adószakértő a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a megjelent törvény „egyelőre csak egy keretszerződés”, a részletszabályok még nincsenek meg. Felhívta a figyelmet, hogy ha az szja felől közelítjük meg, akkor e bevételek egyéb jövedelemnek minősülnek, mert nincs biztosítási jogviszony. Ugyanakkor ahol munkavégzés van, annak az ellenértéke nem lehet egyéb jövedelem, Angyal József szerint itt lehet némi ellentmondás a társadalombiztosítási törvénnyel. A szakértő úgy véli, hogy a későbbi részletszabályok fogják majd meghatározni az igazi tartalmát ennek a törvénynek.
Egyáltalán nem hátrány, ha nyugdíjasként keres állást
Az egyre több szektort érintő munkaerőhiány miatt a vállalatok nyitni kezdtek a nyugdíjas korosztály felé – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Szigeti Nikoletta, a Profession Services vezetője. A nyugdíjasok mellett szól, hogy karrierjük során sok változást éltek meg, nagy élettapasztalattal rendelkeznek, s kevésbé hajtja őket az előbbre jutás és a versengés. Ám az általuk elsajátított tudás nem mindig naprakész, ezért szükség esetén a munkáltatónak biztosítania kell az oktatási lehetőségeket. A Profession rendszerébe önéletrajzot feltöltő felhasználók 4,7 százaléka nyugdíjas korú, azaz a korhatár elérése ellenére is sokan keresnek még állást.
Forrás: Világgazdaság
