Ma is lehetővé teszik a jogszabályok, hogy egyes előírt feltételek teljesítése esetén szakdolgozók is elláthassanak orvosi hatáskörbe sorolt feladatokat – mondta a Magyar Hírlapnak Rácz Jenő az ápolók tervezett egyetemi képzéséről.

A Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke szerint célszerű itthon is erősíteni a folyamatot, mivel a nemzetközi tendencia „mindenképpen ebbe az irányba hat". A betegellátást javíthatja a változtatás.

   Akkor van értelme a magyar ápolók egyetemi képzésének, ha a speciális diplomával rendelkező szakemberek valóban a végzettségüknek megfelelő munkát látnak el, és nem olyan „tömegfeladatokat", amelyekhez elegendő az alapoktatás – közölte lapunk kérdésre Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábbi elnöke, reagálva a Népszabadságban megjelent szombati írásra. A cikk szerint Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja azt nyilatkozta, már készül azoknak az egészségügyi feladatoknak a listája, amelyeket a jövőben orvos helyett egyetemi végzettségű ápolók is önállóan elvégezhetnek.

   Az MKSZ korábbi vezetője kifejtette, az angolszász területen már évtizedek óta, de más fejlett országokban is már meglehetősen régóta meghonosodott az a rendszer, amely az orvos és a korábbi szakdolgozói réteg közé egy újabb szintet épít be olyan kollégákkal, akik a korábban orvosoknak dedikált feladatok egy részét átveszik. Úgy fogalmazott, a duális képzési rendszer ilyen specializálódásra eleve lehetőséget ad, az így végzett szakemberek a saját területükön magasan kvalifikáltak, s valóban „biztonsággal ellátják a rájuk bízott kiemelt feladatokat".

   Példaként hozta a képalkotó diag­nosztikában a radiográfusi vagy szonográfusi teendőket, majd hangsúlyozta, a diplomás ápolók is olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók, akiknek a kompetenciaszintje a korábbi szakdolgozói rétegénél lényegesen magasabb.

   „A jogszabályok ma is lehetővé teszik, hogy bizonyos előírt feltételek teljesítése esetén egyes szakdolgozók bizonyos orvosi hatáskörbe sorolt feladatot elláthassanak" – közölte Rácz Jenő, amikor arról kérdeztük, előfordulhat-e, hogy jelenleg is végeznek ápolók olyan ellátást, amelyet egyébként az orvosnak kellene elvégeznie.

   A volt elnök szerint összességében célszerű erősíteni Magyarországon a folyamatot, hiszen a nemzetközi tendencia „mindenképpen ebbe az irányba hat". Lényeges kiemelni – folytatta –, hogy mindez nem a kényszerű kompromisszumok közé tartozik, hanem „egy racionális, a betegellátás színvonalát is javító változtatási irány".

   A Népszabadságnak nyilatkozó dékán szerint hazánk e területen a fél évszázadra visszatekintő ausztrál és brit gyakorlatot honosítja, így „minimális a három év múlva startra kész tervvel járó kockázat". Az elképzelés szerint a magas szaktudású ápolók egyetemi mesterképzésen szerzik meg azt a szaktudást, amellyel egyes, most még orvosi végzettséghez kötött feladatokat biztonsággal elvégezhetnek. Mindez a gyakorlatban másfél éves tanulási folyamatot jelent a főiskolai diploma megszerzését követően.

   Ónodi-Szűcs Zoltán egészségü­gyért felelős államtitkár a kérdésről annyit mondott, az újonnan megalakuló szakmai kollégiumoktól vár az ápolói kompetencia rendezéséről mihamarabb javaslatot.

Forrás: Magyar Hírlap