Az állam tud-e érdemben, politikai kockázatok nélkül bármilyen ésszerű átszervezést tenni néhány ezer fő elbocsátásán túl, vagy ezek céltalan kormányzati lépegetések a sakktáblán - ezt vizsgálta a Policy Agenda.
A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állam mérete Magyarországon, de láthatóan nálunk érvényesül az, hogy nem csak a munkaerőpiacon belüli aránya nőtt az állami dolgozóknak, hanem érdemben a létszámuk is.
Az állami foglalkoztatottak száma és aránya (összes foglalkoztatottból) |
||||
Ország |
2009 |
2009 |
2013 |
2013 |
(ezer fő) |
(arány, %) |
(ezer fő) |
(arány, %) |
|
Lengyelország |
4245 |
26,8 |
3929 |
25,2 |
Szlovákia |
628 |
26,5 |
633 |
27,2 |
Szlovénia |
205 |
20,9 |
212 |
22,9 |
Románia |
1709 |
18,6 |
1621 |
16,2 |
Szerbia |
811 |
31 |
721 |
29,8 |
Horvátország |
n.a. |
n.a. |
441 |
31,7 |
Magyarország |
994 |
26,3 |
1041 |
26,8 |
Magyarország, Szlovénia 2012-es a legutolsó hivatalos adat, Szerbia 2014.-es |
Az állami dolgozók a foglalkoztatójuk alapján három csoportra bonthatóak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése alapján az állami vállalatoknál foglalkoztatottakkal most nem foglalkoznak - így 280 ezer ember kimarad a létszámcsökkentésből. Az ő esetükben globálisan amúgy is bővülés várható, hiszen a kormány éppen bevásárolja magát az energiaszektorba, amely pedig növeli az állami foglalkoztatotti létszámot.
Az önkormányzatoknál dolgozókat már érintheti egy létszámcsökkentés. Ezt szabályozási oldalról tudná megvalósítani a kormány, azaz csökkentené az önkormányzati feladatok számát, és ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt ad a településeknek. Ez alapján a polgármestereknek kellene eldöntenie, hogy mennyi embertől válna meg. Ez komoly politikai konfliktust okozna helyben, és hatással lenne a kormánypártok szavazóbázisára. A politikai károk miatt kicsi az esély, hogy ezen a területen lépne a kormányzat. Ebben a szegmensben 300 ezer ember dolgozik.
A csökkentés további lehetősége a központi kormányzat (a létszám 540 ezer fő). Egyes kormányzati szervezeteket azonban nem érintene a leépítés. Így a 120 ezer főt foglalkoztató KLIK-nél, és 45 ezer fő foglalkoztató felsőoktatásban sem valószínű egy létszámleépítés, hiszen a kormány nyilván nem akarja a tanárokat egy újabb elbocsátási hullámmal hergelni - vélik a Policy Agenda elemzői.
Az egészségügyben és a szociális szférában összesen 300 ezer ember dolgozik. Ebből 130 ezer a kormányzati alkalmazott. E területen sem valószínű, hogy hozzányúlna a jelenlegi létszámhoz a kormány, mivel sok helyen éppen munkaerőhiány van. Ráadásul az intézményi struktúra átrendezése nélkül (kórházak bezárása) nem lehet csökkenteni a létszámot. Az is megfontolandó, hogy e szférában van a legtöbb közfoglalkoztatott (2014-ben a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 130 ezer ember dolgozott közmunkásként).
Ki lehet venni az átalakításból további 91 ezer főt, akik igazságügyi alkalmazottak, bírák, ügyészek, valamint valamely rendvédelmi szerveknél, és a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél dolgoznak.
A feltételezett létszámleépítésből a politikai és egyéb szempontból veszélyeztetett területeket kihagyva a több mint 1,1 millió állami alkalmazottból tulajdonképpen az átalakítások 154 ezer embert érinthetnek - vélik az elemzők.
Magyarország az elmúlt években érdemben növelte az állami foglalkoztatottak számát, míg a környező országok inkább helyben jártak. Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben: 1999-2012 között 35 ezer fővel (21 százalék) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntették a közigazgatási adminisztrációban és 15 százalékkal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát - azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.
Az ambiciózus magyar kormányzati célok teljesüléséhez (mármint jelentősen kisebb állam) kevés lenne, még az osztrák modell is. Ha ezt a mostani szerkezetben hajtanák végre, akkor 25-30 ezer fővel csökkenne az állami foglalkoztatottak száma. A kérdés valójában az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, bizonyos területekről állam kivonulása. E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik - olvasható az elemzésben.
Forrás: napi.hu