Tíz év alatt több mint a felére esett vissza a táppénzesek aránya. De nemcsak kevesebben mennek betegállományba, hanem kevesebb időt is töltenek otthon, aminek szakértők szerint – főként a vállalkozóknál és a felső vezetőknél – a helyettesítés megoldatlansága, a munkahely elvesztésétől való félelem, illetve az az oka, hogy betegség esetén jelentősen csökken a havi bevétel – írja a Magyar Idők.
Öt éve még átlagosan 27, tavaly már csak 22,5 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló. Csökkent a betegállományban lévők aránya is, 2010-ben még a táppénzre jogosultak 2,2, tavaly már csak 1,5 százaléka maradt otthon betegen, ami azt jelenti, hogy 2010-ben naponta még több mint 76 ezren, tavaly pedig már csak átlagosan 59 ezren voltak táppénzen – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból. A tíz évvel ezelőtti értékekhez képest még látványosabb a táppénz igénybevételének csökkenése: 2005-ben még naponta átlagosan 102 ezren maradtak távol a munkából betegség miatt, egy alkalommal átlagosan 30 napot töltve táppénzen, és a táppénzes napok száma összességében elérte a 37 milliót.
A legtöbbet sajátos módon a 30-34 évesek betegeskednek: 2010-ig ők voltak a legtöbbet táppénzen, 2011-től pedig a 35-39 évesek. Az elmúlt években a legtöbben hátfájás, porckorong-rendellenesség, illetve valamilyen légzőszervi megbetegedés miatt maradtak távol a munkahelyüktől.
A KSH egyik elemzése rámutat: az emberek ma már igyekeznek minél kevesebb időt tölteni táppénzen, hiszen annak összege jelentősen csökkent az elmúlt években, és a munka elvesztésétől való félelem, illetve a helyettesítés megoldatlansága miatt is a dolgozók hajlamosabbak lehetnek betegállomány helyett rendes szabadságukat felhasználni, vagy betegen is munkába állni.
Amíg ugyanis szabadság idejére gyakorlatilag teljes fizetés jár, a táppénz mindössze az átlagkereset 50, illetve 60 százaléka – de napi összege nem haladhatja meg a 7 ezer forintot. A gyermekápolási táppénz igénybevételét a táppénzszabályok is korlátozzák, hiszen ahogyan nő a gyerek, úgy csökken a táppénz időtartama, és tizenkét éves kor fölött már nincs olyan társadalombiztosítási eljárás, ami automatikusan járna ilyen esetekben.
A vállalkozókat különösen érzékenyen érintheti a jövedelemcsökkenés, és ez a gyermekápolási táppénz igénybevételénél az átlagosnál is jobban látszik: a KSH statisztikái szerint míg az alkalmazottak által igénybe vett betegállománynak tavaly átlagosan az öt, az egyéni és társas vállalkozások tagjai esetében viszont alig több mint egy százaléka volt gyermekápolási táppénz. Ezért sincs mit csodálkozni a Profession.hu több mint ötszáz családot vizsgáló kutatásán, amelyből az is kiderült, hogy minden tizennegyedik, hét évnél fiatalabb gyerek teljesen egyedül marad otthon, amikor beteg, többek között azért, mert a szülők egyharmada ilyenkor egyáltalán nem vesz ki szabadságot, sok esetben pedig a nagyszülő vagy valamelyik másik családtag vigyáz a gyerekre.
A foglalkoztatás két szélső pontján, az alacsonyabb beosztásban dolgozóknál és a felső vezetők esetében a legnehezebb megoldani, hogy otthon maradjanak a beteg gyerekkel. Előbbi esetben a munkavállalók félnek is, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbiak helyettesítésére szinte soha nincs mód – mondta el a Profession.hu szakértője. Sámson Dorottya hozzátette: ha a munkakör engedi, sok cégnél ilyenkor lehetőséget adnak az otthoni munkavégzésre, egyes vállalatok pedig akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizetnek a dolgozóinak, extra juttatásként.
Forrás: Magyar Idők
