A munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó pereket nevezzük munkaügyi pereknek, amelyekre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) speciális szabályokat határoz meg – írja a munkajog.hu.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét lehet munkaügyi perben érvényesíteni, amelyben első fokon – ülnökök közreműködésével – a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el. 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékessége

A munkaügyi perekben a Pp. általános illetékességi szabályai nem alkalmazhatóak. Az eljárásra kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Ennek alapján nehézségekbe ütközhet, mind a jogot érvényesíteni kívánó fél, mind a bíróság, ha az eljárásban érintett munkavállaló munkaszerződésében – élve az Mt. adta lehetőséggel – a felek a munkavégzés helyeként nagyobb földrajzi egységet (pl. több megye, vagy éppen egész Magyarország) jelöltek meg. A bíróságok illetékessége ugyanis a fekvésük szerinti megyéhez igazodik (a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is Budapesten található, de illetékessége Pest megye területére terjed ki).

Amennyiben az illetékesség nem állapítható meg, vagy jogerős határozatok folytán felmerült illetékességi összeütközések esetén a Pp. szabályai szerint az eljáró bíróság kijelölésére kerül sor, amely során az illetékesség megállapítása akár a Kúria elé is kerülhet (különböző ítélőtáblák illetékessége alá tartozó munkaügyi bíróságok esetén). 

Az eljárás illetéke

A munkaügyi per illetéke megegyezik a peres eljárásban általános mértékkel, azaz a pertárgy értékének 6%-a, de legalább 15.000 forint és legfeljebb 1.500.000 forint.

Munkaügyi perekben, amennyiben a per tárgya nem pénzkövetelés, a pertárgy értéke egy évi távolléti díj, ha a perben maga a munkaviszony a vitás; ha pedig a jogvita bérkülönbözettel kapcsolatos, akkor annak egy évi összege. Azaz, amennyiben a munkavállaló például az el nem számolt túlórái kifizetése iránt indít pert, úgy a pertárgy értéke a ki nem fizetett túlórákért járó munkabér. Abban az esetben pedig, ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása érdekében indult a per, úgy a pertárgy értéke a munkavállaló egy évi távolléti díja, függetlenül attól, hogy a perben egyébként ennél kisebb összeget követel egyik vagy másik fél a megszüntetéssel összefüggésben.
 
Elévülés, az eljárás megindítása

A munkajogi igények főszabály szerint három év alatt évülnek el. A bűncselekménnyel okozott károk elévülési ideje öt év, vagy a büntethetőség elévülési ideje, ha az öt évnél hosszabb.

Az elévülés jelentősége az, hogy annak bekövetkeztével az igény állami kényszerrel történő érvényesíthetőségének lehetősége megszűnik. Azaz, a követelés miatt per nem indítható, ez azonban magát a jogosultságot ez nem érinti. Amennyiben tehát valaki elévült követelést önként teljesít a jogosult felé (például kifizeti a munkáltató az elmaradt munkabért), az utóbb már nem követelheti vissza.

Az Mt. a fentebb meghatározott általános elévülési időtől eltérő, speciális szabályokat is tartalmaz egyes esetekben (például a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére a munkáltatónak hatvan nap áll rendelkezésére, amennyiben a kifizetés alaptalanságát nem a munkavállaló idézte elő, vagy azt nem kellett felismernie).

Számos esetben a keresetlevél benyújtására ennél lényegesen rövidebb határidő áll a felek rendelkezésére. A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani az illetékes munkaügyi bírósághoz a következő igényekkel kapcsolatos esetekben:

• egyoldalú munkaszerződés-módosítás,
• munkaviszony megszüntetésének jogellenessége,
• munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
• fizetési felszólítás,
• munkavállalóról készített munkáltatói értékelés valótlan ténymegállapításának megsemmisítése vagy módosítása.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás (közös megegyezés) vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása (tévedés, közös téves feltevés esetén) esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

A fenti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.

Forrás: munkajog.hu